Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 23 (65. szám) - Egyes, a nemdohányzók védelmét szolgáló törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független):
1998 Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Gyenesei István képviselő úrnak, független. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Köszönöm szépen, elnök ú r. Kedves Képviselőtársaim! Őszintén szólva, jó ülni itt a patkóban akkor, amikor valami olyan témát talál a parlament, ami pártállástól függetlenül azonos megítélést kap, még akkor is, ha kisebb pengeváltás volt. Ez valószínűleg azért van, mert a dohányzá shoz való viszony erősebb még a képviselők többségénél is, mint a párthoz való kötődés, és ez nem biztos, hogy rossz. Elsősorban azért nem, mert amikor egy ilyen téma előkerül, lehet, hogy néhányunkban megfogalmazódik, hogy ez egy kevésbé fajsúlyos ügy, pe dig nem így van. Az, hogy most itt nem az határozza meg a véleményalkotást, nyilvánítást, a kötődést, az érzelmeket az előterjesztéssel kapcsolatosan, hogy ki fogalmazta meg, hanem az, hogy mit mondott, mire tett javaslatot, önmagában véve valahol példaér tékű lehet, és jó, hogy így van. Megítélésem szerint ez kifejezetten egy nagyon komoly, fajsúlyos ügy, bár periférikusnak tűnik éppen azért, mert valahol a fiatalok szokásait próbálja keretek közé szorítani. Amikor Tóth Károly képviselőtársam azt mondja, h ogy a dohányosok védelmében szól, és ez nem a dohányosok védelmében történik, akkor meggyőződésem, hogyha valami, ez a javaslat éppen hogy a dohányosok védelmében szól, mégpedig a dohányos fiatalok védelmében vagy a dohányra éppen rászokni készülő fiatalok védelmében. Egy olyan országban, amelyik országban fordított folyamat zajlik most le, mint általában a világban, az idősebb korosztály körében a dohányosok száma jelentősen csökkent, a gyerekek körében pedig a dohányosok száma jelentősen növekszik. Ez egy tökéletesen ellentétes folyamat, és ha valahol meg lehet fogni ezt a folyamatot, akkor azt pontosan a gyerekeknél lehet megtenni. Az, hogy van szabályozás, van jogszabály, az egy dolog. Ha csak mindig erre hivatkozunk, de nem szankcionáljuk, és oly mérték ben nem sikerül szankcionálni, hogy korlátozni is tudjuk, akkor a homokba dugjuk a fejünket, vagy a szőnyeg alá söpörjük a problémát, kipipálunk valamit, de tulajdonképpen nem történik érdemben semmi. Nem tudom, hogy mikor kerül rá sor a mai napon, de vala mikor még a késő esti órákban sor kerül a gyermekszegénységgel kapcsolatos kérdéskörre, de nekem meggyőződésem, hogy a gyermekszegénység és a gyermekdohányzási szokások nagyon szorosan összefüggnek egymással, mint ahogy a gyermekszegénység és az alkohol, a gyermekalkoholizmus vagy a fiatalkori alkoholizmus nagyon szorosan összefügg egymással. Ezek a kérdések oly mértékben összefüggnek, olyan mértékben kapcsolódnak szorosan egymáshoz, hogy nem is lehetne őket elszakítani egymástól, de ha egy kérdésben végre konszenzust tudunk kialakítani, hogy igenis szankcionálni kell, keményen szankcionálni kell, akkor már előrébb jutottunk, és ez hihetetlenül pozitívként értékelendő. Az is meggyőződésem, hogy egy társadalom kulturáltsági fokát jelzi a dohányzáshoz és a doh ányosokhoz való viszony. Ha ezt valaki vizsgálja, hogy a különböző társadalmak a világ különböző részein hogyan viszonyulnak a dohányzáshoz, akkor nagyon könnyen szoros összefüggést, szignifikáns összefüggést lehet látni a társadalmak fejlettségi foka és a dohányzáshoz való viszony között: minél fejlettebb egy társadalom, annál inkább visszafogottabb a dohányzás, annál kevesebb a dohányos, annál keményebben szabályozzák és tudják eredménnyel szabályozni a dohányzást, beleértve a vásárlást is, a gyermekek kö rében is. Miért van ez? Egyszerűen azért, mert az egészségkárosító szokások közül, amelyekből meglehetősen sok van, a legáltalánosabb és a legbocsánatosabb a dohányzáshoz való viszony, pedig ennek kéne a legkeményebbnek lenni, mert sok minden ebből indul k i. Elnézést, ha a kábítószerre utalok, de a kábítószeres cigaretta is tulajdonképpen elsősorban a dohányos fiatalok körében jelenik meg elsősorban, ez is szorosan összefügg egymással. És akkor én azt mondom, hogy igenis a kereskedelmi jogot korlátozni kell , szankcionálni kell, ha ez a megoldás vagy ezen kívül még számos
