Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 23 (65. szám) - Karsai Péter (MDF) - az oktatási és kulturális miniszterhez - „Rövid távú pénzügyi haszon vagy hosszú távú nemzeti érdek?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - KARSAI PÉTER (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
1965 lelkiismeretünk, és azt mondja, hogy juj, hibázott az állam. Ki hibázott itt, ebben a történetben? Kérem, hogy gondolják végig, futtas sák végig a fejükben ezt a teljes folyamatot. Azt gondolom, és nagyon határozottan fenntartom azt, hogy a betegek ellátása igenis úgy kell hogy történjen Magyarországon, mint bárhol a világban: az orvos állítsa fel a diagnózist, és az alapján történjék az ellátás, ne elmesélés, ne elmondás, ne kívánságok, ne álmok alapján. Nem működhet így (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) egészségügyi ellátás! Azt kérem a képviselő úrtól, hogy ezt fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraib an.) Karsai Péter (MDF) - az oktatási és kulturális miniszterhez - „Rövid távú pénzügyi haszon vagy hosszú távú nemzeti érdek?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kars ai Péter, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az oktatási és kulturális miniszternek: „Rövid távú pénzügyi haszon vagy hosszú távú nemzeti érdek?” címmel. A miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Arató Gergely államtitk ár urat jelölte ki. (Karsai Péter bólint.) A képviselő úr bólogat, ezzel jelzi, hogy elfogadta a válaszadó személyét. Öné a szó, képviselő úr. KARSAI PÉTER (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatásügy tipikusan az a terület, amely a legnagyobb és legpótolhatatlanabb veszteségeket szenvedi el, amennyiben a rá vonatkozó döntéseket nem szakmai, hanem pénzügyi alapon hozzák. A jelek szerint most éppen ez történik. Nézzük meg, mit hozott a hazai oktatásügybe a reformoknak titulált megsz orítócsomag, kiegészülve a Magyar Bálintféle liberális oktatáspolitikával! Drasztikus forráskivonást egyrészt, mintegy ötezer megszűnő osztályt, iskolabezárásokat és összevonásokat, a gyerekek után járó zsugorodó normatívát. Ettől akár még működhetne jól a rendszer, amennyiben nemcsak a büdzsé, hanem a szakma is nyerne általa - de nem nyer. A jelenlegi állapotok vesztesei a pedagógusok, de főként a gyerekek. Ezt támasztja alá a tavalyi országos kompetenciafelmérés, amely az iskolák 6., 8. és 10. évfolyamán ál mérte a diákok szövegértését és matematika típusú képességeit. Az eredmény döbbenetes, hasonlatosan a 2003as PISAvizsgálathoz. Újfent bebizonyosodott, hogy a hazai diákok mintegy egyharmada tíz iskolaév után is funkcionális analfabéta, ráadásul fejlőd és helyett visszafejlődés tapasztalható: a szövegértési és olvasásértelmezési gyakorlatok esetén a 8. évfolyam rosszabbul teljesített, mint a 6. évfolyamos diákok. Látható tehát, hogy nem jó irányba haladunk. Éppen ezért azt kérdezem az államtitkár úrtól, hogy mit tesz az oktatási tárca a folyamat visszafordítása érdekében. Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. Parancsoljon! ARATÓ GER GELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mit tesz az oktatási tárca? És hozzáteszem: mit tesz az Országgyűlés? Hiszen a közoktatás működését alapvetően a törvé nyek, jogszabályok szabályozzák. Azt teszi, képviselő úr, például, hogy 2005ben a közoktatási törvény kötelezővé tette az ön által is említett általános kompetenciamérést. Mert, képviselő úr, ha már itt az imént egészségügyről
