Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
193 jegybankelnöke lett a The Banker című szakfolyóirat szerint. Úgy gondolom, hogy annak a tudá snak, illetve annak a munkának az elismerése is ezzel kifejezésre került, amely mögötte van. Tehát ha nem talál a miniszterelnök úr alkalmas jelöltet, akkor nosza, folytassa akár Járai úr a jegybankelnöki tevékenységét, hiszen nemzetközi elismerése és úgy gondolom, a hazai elismertsége is mindenképpen alkalmassá tenné erre a feladatra. Ha pedig másképp gondolkodnak, akkor pedig azt javaslom a tisztelt kormánypárti képviselő uraknak, illetve a pénzügyminiszter úrnak is, hogy ne várjanak ezzel sokáig, hiszen ez - még egyszer mondom - az intézményi bizonytalanságot fokozza, másrészt pedig a piaci bizonytalanságot is erősíti, amely gyakorlatilag effektív károkat is okoz. (Göndör István: Elnök úr, ez a tárgyhoz tartozik?) Összességében azt kell mondanom, hogy ame nnyiben a törvényjavaslat marad a szavazásnál is, és jelentősebb módosítások nem lesznek, abban az esetben szakmailag jónak tartjuk ezt a törvényt, örülünk annak, hogy a jegybank és a Pénzügyminisztérium végre egyeztetett kérdésekben, és ebben az esetben a Fidesz frakciója támogatni tudja a törvényjavaslat végszavazását is. Köszönöm szépen. (Dr. Horváth János tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitának eléggé tágak a keretei, de azért keretei mégiscsak vann ak, úgyhogy erre felhívom a figyelmüket. Most megadom a szót Herényi Károly képviselő úrnak, MDF. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a törvénymódosító javaslatot egyébként a kormány már az ősz folyamán elkészítette, de miután az Európai Központi Bankkal is egyeztették - nagyon helyes módon , csak utána terjesztették be az Országgyűlés elé, olyan formában, ami tulajdonképpen a mi számunkra, a Magyar Demokrata Fórum számára elfogadhat ó, hiszen olyan hiányosságokat, mulasztásokat pótol, amelyre kötelezettek vagyunk, tehát ezt meg kell tenni. Az előttem szólók elég részletesen ismertették a törvény tartalmát, én csak érinteni fogok egyetkettőt. A megkívánt intézményi függetlenség érdeké ben a Nemzeti Bank elnökének rendelete esetében az igazságügyminiszter véleményezési joga megszűnik. Ez az a tétel vagy ez az a paragrafus, amely indokolttá teszi, hogy a jogalkotásról szóló törvény is módosuljon, illetve változzon meg. Érdekes lesz a hel yzet. Nincs kétségem afelől, hogy a Nemzeti Bankról szóló törvényt, miután egyszerű feles törvényről van szó, a Ház nyilván el fogja fogadni. A jogalkotásról szóló törvény viszont kétharmados, és ott még lehetünk majd tanúi esetleg érdekes jelenségeknek. N o, mindegy. Egyébként a Hankó Faragó Miklós által említett, a jogalkotási törvény módosítását célzó egyeztető tárgyalásokon az előző ciklusban én is részt vettem. Nagy baj, hogy ennek a törvénynek a módosítása elmaradt, és nagy baj, hogy a viszonyok olyano k, amilyenek. Itt most nem a Nemzeti Bank elnökének és az igazságügyminiszternek a viszonyáról van szó, az alá- és fölérendeltségi viszonyáról, hanem a magyar jogszabályalkotás minőségéről. A kilencvenes évek elején az Igazságügyi Minisztérium rendelkezet t egy olyan kodifikációs főosztállyal, amely a bármelyik minisztérium által elkészített törvényjavaslatokat kodifikálta szakmai szempontok alapján. Nem a vonatkozó minisztérium szakmai szempontjait bírálta felül, hanem igyekezett elérni azt, hogy a magyar jogszabályok sokaságának szellemisége, nyelvezete valahogy egy legyen, tehát kiderüljön, hogy azért valami azonos gondolkodás eredménye ez a jogrendszer. Ezt a későbbiekben megváltoztatták, ami meglátszik a magyar jogalkotás minőségén, hiszen egyáltalán ne m koherens, egyáltalán nem valami összhangot sugárzó együttes tömeg ez. Ráadásul, ha megnézzük, hogy miért van szükség arra, hogy egyegy törvényt néha egy esztendő alatt
