Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
184 A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/1743. számon, az emberi jogi bizottság ajánlását pedig T/1743/1. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár asszonynak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Államtitkár asszonyt illeti a szó. HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Parlament! Azt hiszem, hogy nem fogom felhasználni a 15 percet, amit elnök úrtól kaptam. A 2001ben elfogadott konzuli védelemrő l szóló törvénynek egy rövid terjedelmű és lényegében technikai jellegű módosításáról van szó. Négy fő módosítás köré kapcsolható a törvényjavaslat. Ha megengedik, ezeket ismertetem, és mindegyikre mondok egy rövid példát. Az időközben bekövetkezett változ ások megmutatták, szükség van arra, hogy a konzuli szolgálat a konzuli érdekvédelem teljesebbé tétele érdekében együttműködhessen különféle hazai és külföldi szervezetekkel - elsősorban karitatív szervezetekkel - és magánszemélyekkel. Példaként említeném a Los Angelesi konzuli képviseletet, amelyhez tizenkilenc amerikai állam tartozik. Ebből elgondolható, hány ezer kilométeres távolságban - például Hawaiin - is lehet olyan magyar állampolgár, akinek segítséget kell nyújtani, például akkor, ha a repülőjegye ugyan megvan, de ellopják a pénzét, és nincs hol aludnia. A Los Angelesi külképviselet tudja, hogy Hawaiin hol van olyan karitatív szervezet, amellyel felveheti a kapcsolatot, és amely ilyen esetben a magyar állampolgárnak ingyenes szállást biztosít addi g, amíg a repülőjegyével haza tud térni. A másik rövidebb módosításunk elsősorban a konzuli kölcsön pontosabbá tételét és kisebb mértékű szigorítását tartalmazza. Jelenleg túl általánosan van megfogalmazva az a lehetőség, hogy a magyar állampolgár ahhoz, h ogy gyakorolja a hazatérés jogát, lényegében majdhogynem korlátlanul fordulhat konzuli kölcsönért. Hadd mondjam gyakorló konzulként, nemegyszer előfordul, hogy valamely hölgy honfitársunknak megtetszik egy cipő vagy egy pulóver, majd azt mondja, hogy elves zítette a pénzét, nincs mit ennie, és a konzultól nemcsak kéri, hanem egyenesen követeli, hogy igenis, a konzul adjon konzuli segítséget. A konzul ezután ilyen esetben köteles vizsgálni, hogy az illető önhibájából kerülte abba a helyzetbe, és amikor kikér dezi, nagyon sokszor kiderül, hogy bizony nem úgy szól a történet vagy sántít. Vagy előfordul az is, hogy egy magyar állampolgár detoxikálóba kerül, és ki kell fizetnie annak a költségét; ugye, senki nem kérte, hogy olyan sok szeszes italt fogyasszon, de h a már így tett, akkor miért az állam viselje ennek a költségeit. A lényeg az, hogy ilyen esetben most már lehetőség van arra, hogy a konzul mérlegeljen, az önhibát köteles vizsgálni, illetve azt is, hogy valódi adatokat közölte a magyar állampolgár, illet ve korábban is kérte már konzuli kölcsönt, amit nem fizetett vissza. Sajnos évek óta egyre növekvő mértékű a behajthatatlan konzuli kölcsönök összege, és mivel ez adó módjára nem hajtható be, jó néhány magyar állampolgár ezzel visszaél. A harmadik kisebb módosításunk lényegében a cunami idejéhez kapcsolódik. Akkor megteremtettük a Külügyminisztérium internetes honlapján, hogy a magyar állampolgárok önkéntesen regisztrálják magukat, ha távolabbi országba, válságövezetbe utaznak. E regisztrálás lehetőségének a megteremtésekor nagyon gondosan egyeztettünk az adatvédelmi biztossal, és nagyon szigorú szabályok írják elő, hogy hogyan lehet erre a honlapra felkerülni, regisztrálni, illetve hogy mikor kell törölni az adatokat. Ez a módosítás lényegében ennek a törv ényi hátterének a megteremtése.