Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény ... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
173 Én ma azt tapasztalom - és nem ma csakis, hanem az elmúlt esztendőkben is , hogy egyre inkább a gazdaság igényei alapján történnek ezek a képzések. Mondok egy példát. Még a foglalkoztatáspolitikai, munkaügyi miniszter irányítása alatt, majd most folytatólagosan az új minisztérium égisze a latt is a gazdasági érdekképviseleteket vagy a köztestületi szférát képviselő kamarákkal való szoros együttműködések igazolódnak vissza több ezres mérési adaton keresztül, gazdálkodó szervezeten keresztül, amelyek háttérként ott vannak a kezünkben - mindny ájunkéban, ha akarjuk - annak érdekében, hogy mire is hívja fel a gazdálkodó szervezetek köre vagy épp a köztestületek köre, hogy mire is van szükség Magyarországon. Szeretném jelezni: ma Magyarországon kapásból több tízezer - több tízezer! - szakmunkást e bben az országban foglalkoztatni tudnának. (Pettkó András közbeszól.) Igen. De mindezek mellett, hogy több tízezer szakmunkást foglalkoztatni tudnának, azt is el kell hogy mondjam, hogy a foglalkoztatott közel 4 millió emberhez mérten durván 1 és 1,5 száza lék között van az üres álláshelyek száma. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Persze vannak gondok, mert nem feltétlen ott, ahol én munkát akarok vállalni, mert nem feltétlen annyiért, amennyiért munkát akarok válla lni - mert, mert, sokfajta különbség van , de azt gondolom, hogy áldozatok vállalása mellett eredmények is elérhetők e tekintetben. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kétperces felszólalás következik. Megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Gúr Nándor képviselőtársam a végén úgy fejezte be, hogy „áldozatok árán”. Csak hát a feltételeket ehhez is meg kell teremteni. Én is mondtam, hogy a magyar társadalom, a magyar munkaerőpiac nem mobil. Ha cs ak azt veszem - egyetlenegy számadat, és nem akarom képviselőtársam elől elvenni a szót , hogy a tavalyi évben 20 ezer vállalkozás szűnt meg Magyarországon, nagyon rossz tendencia irányába haladunk jelen pillanatban. Ha az áldozatvállaláshoz a feltételeke t nem teremtjük meg, akkor a helyzet tovább fog romlani. És itt teljesen balgaság visszanyúlni ’98ra, meg mit tudom én, hányra: 2004től áll rendelkezésére Magyarországnak az uniós forrás. Ezt kell nekünk úgy kihasználni, hogy az áldozatvállaláshoz azt a feltételt meg tudjuk teremteni, hogy az az áldozat megérje az egyénnek is és megérje a társadalomnak is. Ezt kellene valahogy összhangba hozni, és ennek a feltételeit megteremteni. Nem azzal akarok vitatkozni, hanem egy távlatot, egy hosszú távú stratégiát , egy hosszú távú koncepciót kell kialakítani, ahol az egyén is megtalálja a saját számításait. Ezek is kellenek hozzá, csak ha a feltételek romlanak, és a beruházásaink nem abba az irányba mutatnak, hogy a hatékonyságot tudja növelni, és az áldozatvállalá shoz a feltételeket meg tudja teremteni, akkor a helyzetünk romlani fog. Ezért is mondtam én azt, hogy ebben és ezekben a kérdésekben kellene többpárti egyeztetésre olyan kompromisszumot vagy alapvető dolgokat megfogalmazni, amiből mindenki számára világos az, hogy hova szeretne ez az ország jutni. És akkor ebbe belefér a pályakezdő fiatal, belefér a gyerekét nevelő vagy egyedül nevelő hölgy munkába állítása vagy az 50 év felettiek munkához való jutása is. Ebben kellene, alapvető érdekekben kellene nekünk k özös álláspontot kialakítani. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén megadom a szót két percre Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Ha nem kapok megszólítást, akkor nem fogok megszólalni, ezt ígérem, mert n em akarom, hogy feltétlen mindenre én válaszoljak. Nem is gondolom, hogy nekem
