Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 3 (62. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1654 szeptemberi és januári járulékemelés, valamint a „nem lesz gázáremelés” ellenére v égrehajtott gázáremelés, a távhődíj és az áramdíj emelése. Az esélyegyenlőség évében, az esélyegyenlőség jegyében természetesen a nyugdíjasok sem maradhatnak ki, őket is megsarcolja a kormány. A személyi jövedelemadóban összevonják a nyugdíj összegét a mun kával keresett bérükkel, és a magasabb, az emelt összeg után vonják le az adót. Igaz, a nyugdíj nem adózik, de magasabb adókulccsal fogják befizetni a jövedelemadót. Április 1jétől ők is fizetni fogják a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, amit levonnak a bé rükből. Ugyancsak az esélyegyenlőség jegyében egészségügyi járulékot kell fizetni április 1jétől minden 18. életévét betöltött eltartott után, amelynek összege a jelenlegi számítások szerint 5895 forint. Így például fizetni kell a szülőknek pályakezdő mun kanélküli gyermekük után is, aki semmilyen munkanélküliellátásban nem részesül, viszont ha egészségügyi ellátásra lesz szüksége, azt akkor kapja meg, ha a szülő - aki lehet, hogy maga is munkanélküli - befizette utána az 5895 forintot. De fizetni kell azo k után a fiatalok után is, akik leérettségiztek, benyújtották jelentkezésüket valamelyik felsőfokú oktatási intézménybe, de még nem vették fel őket. A várható eredmény általában a nyár végén derül ki, ezért azt javasoltuk - és be is nyújtottuk törvényjavas latunkat , hogy ebben az esetben négy hónapig mentességet élvezzenek ezek a családok, illetve fiatalok. Az esélyegyenlőség évében és az esélyegyenlőség jegyében természetesen a vállalkozások is emelt járulékokat, új adónemeket fizetnek a szeptemberi és ja nuári járulék- és adóemelések után. Jól emlékszünk még, hogy a választások előtt radikális adócsökkentést, a társadalombiztosítási terhek csökkentését ígérte mind az MSZP, mind az SZDSZ. Több SZDSZ, kevesebb adó - emlékeznek még? Így hangzott az egyik kamp ányszlogen. Kóka János akkori és jelenlegi gazdasági miniszter ezt mára természetesen elfelejtette, és szemrebbenés nélkül jelentette be, hogy 2010ig nem lát lehetőséget az adók csökkentésére. Olyannyira nem, hogy 2008tól bevezetik az ingatlanadót is. A kormány szigorúan bünteti azokat, akik határidőre nem teljesítik befizetési kötelezettségüket az államkasszába. Magával szemben nem támaszt ilyen szigorú követelményeket, ha a vállalkozásoknak kell a nyertes pályázati pénzeket kifizetni. Így fordulhatott e lő, hogy 30 milliárd forintot nem fizettek ki határidőre a nemzeti fejlesztési terv pályázatnyerteseinek. Olcsó és hatékony államról beszélnek. A kormány szerint nyilván ezt a célt szolgálja a kormányzati negyed megépítése 45 milliárd forintért. Ugyanezt a z olcsó és hatékony államot szolgálják a 900 ezer forintos havi fizetésért felvett kommunikációs szakemberek, akiknek az éves fizetése 70 millió forintjába kerül az adófizetőknek. Alkotmánysértő jogszabályok, ki nem fizetett pályázati pénzek, csökkenő reál keresetek, méregdrága luxusnegyed, mindez a kormány szerint nyilvánvalóan az igazságosságot és a szociális biztonságot szolgálja. Ajánlom a jelen lévő kormánytagok, valamint képviselőtársaim figyelmébe Kölcseynek azt a gondolatát, amelyet a Parainesisben f ogalmazott meg, és úgy szól, hogy „az ésszel irányított munka emeli a népet nemzetté”. Így kellene önöknek is a munkájukat végezni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Bernáth Ildikó képviselő a sszony. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gusztos Péter frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövets ége részéről: „Két különböző észjárás” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örömteli, de sajnos a magyar politikában némiképp ritka az a pillanat, amikor egy vezető politikus igazán őszintén beszél, amikor föltárja politikai tetteinek valódi motivációit, és a széles közvéleményt megismerteti politikai
