Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. április 2 (61. szám) - A Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló, a Hungária Televízió Közalapítvány működésének 2004. január 1-től 2004. december 31-ig terjedő időszakáról szóló beszámoló elfo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SCHIFFER JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (Mandur László): - TELLÉR GYULA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1628 magyar nemzethez, a magyar kultúrához kapcsolódó öntudatukat, tudatukat, ismereteiket folyamatosan táplálja, ez adja ezt a fontosságot. Abban is jól interpretálta Schiffer képviselő úr a bizottságban elhangzott véleményt, hog y úgy gondoljuk, hogy nagyjábanegészében a Duna Televízió ezeknek a feladatoknak eleget tesz, a tevékenységükben azonban és magában a szituációban merültek fel olyan dolgok, amelyek lerontják vagy meggyengítik ennek az állításnak vagy véleménynek az erejé t. Schiffer képviselő úr is említette, mindenki említi, én sem tudom megállni, hogy ne említsem, hiszen a bizottságban elhangzott, hogy a 2004es és 2005ös esztendőkről tárgyalunk. Magában a 2004es beszámolóban, a 2004es beszámoló 14. oldalán is olvasha tó, hogy azok a viszonyok vagy azoknak a viszonyoknak egy része, amelyekről a 2004es beszámoló ír, már nem állnak fenn, ennek következtében olyan iratokról vitatkozunk - ez a 2005ösre is igaz , amelyek mögül a valóság vagy a valóságnak egy része - ezt e gészen pontosan nem is tudjuk megállapítani, hogy mekkora része - kimozdult, és már nincs ott az iratok mögött. Ami a 2004es és a 2005ös tevékenységét illeti a Duna Televíziónak, illetve a Hungária Televízió Közalapítványnak, mindkét esztendőben sikerek és ugyanakkor bizonytalanságok, viszontagságok jellemzik ezt a tevékenységet. A 2004es esztendőre vonatkozólag hallottuk Bíró Sándor elnök úrtól, hogy itt az elnökválasztás körüli viszontagságokról van szó. Azt kell mondani azonban, hogy bár a látszat az, mintha kizárólag a médiatörvény volna a ludas abban a nehéz helyzetben, ami kialakult, én úgy gondolom - és itt nemcsak az elnökválasztás körüli nehéz helyzetről, hanem a Duna Televízió tevékenységében megje lenő nehéz helyzetről beszélek , hogy erről bizonyos mértékig a kuratórium, a kuratórium elnöksége és a még hivatalban lévő vezetői vagy vezetője a Duna Televíziónak egyaránt tehet. De természetesen a médiatörvény is ludas annyiban, amennyiben nem egyérte lmű szabályokat állapít meg, vagy éppen nem is állapít meg szabályokat arra a bizonytalan helyzetre, amikor az elnök, mandátuma lejárván, leköszön, és az új elnököt még nem sikerült megválasztani. Ebből a helyzetből is folyik az a hatalmas hiány, amelyet a 2004es esztendő produkált, és ugyanakkor jelentős az a struktúraváltás is, amely a műsorokban bekövetkezett. Ez a beszámolókból kitűnően kétirányú legalábbis: az egyik, hogy olyan új műsorstruktúra lépett életbe, amely költségesebb a korábbinál, ugyanakk or igen jelentős mennyiségű kulturális, tudományos, művészeti és vallási műsor megszűnt, és ezzel - hogy úgy mondjam - színtelenebbé vált a műsorstruktúra. 2004ről 2005re a nézettségben sajátos változás következett be: miközben a beszámolók egyértelműen a nézettség növekedéséről számolnak be, ugyanakkor az Országos Rádió és Televízió Testület 2004es és 2005ös beszámolójában a Duna Televízió hírműsoraival, illetve a Duna Televízió politikai jellegű magazinműsoraival kapcsolatban a nézettség jelentős csök kenését konstatálhatjuk. Ez megint egy olyan tényező, amelyik a Duna Televízió tevékenységével kapcsolatban kételyeket ébreszt. A 2005ös tevékenységben két igen jelentős eredmény tűnik fel: az egyik jelentős eredmény, hogy az előző évi hiány megszűnt, és egy kismértékű nyereséggel zárták az évet; a másik jelentős eredmény, hogy a Duna Televízió nézettsége jelentős mértékben megnövekedett. Mind a két eredménnyel kapcsolatban azonban, ha tüzetesen tanulmányozzuk a beszámolókat, akkor bizonyos értelmezések me rülnek fel. Az egyik a költségvetési hiány lefaragásával kapcsolatos, ahol kiderül, hogy egyrészt pályázati elmaradások, másrészt pedig műsormegszüntetések állnak, részben ezek állnak a költségvetési hiány lefaragása mögött, a másik irányban pedig egy olya n műsorstruktúraváltozás eredményezte a nézettségnek a növekedését, amelyik a Duna Televízió egész műsorszolgáltatásának a jellegét némileg a bulvárosodás irányába tolta el, és ennek következtében nem a Duna Televízió eredeti feladata irányában való válto zás hozta a döntő nézettségnövekedést, hanem sorozatműsorok, déltájban vetített olasz szappanopera és így tovább.
