Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok eljárására és együttműködésére vonatkozó közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - LAKOS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
156 Köszönöm szé pen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván vezérszón okot állítani, így elsőként Lakos Imrének, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának adom meg a szót. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. LAKOS IMRE , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi jogszabályok módosítását tartalmazó törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, a 2006/2004es EK, európai parlamenti és tanácsi rendelet, az annak kölcsönös jogsegélykeretében történő végrehajtásáról szóló bi zottsági határozat, valamint a 98/27/EK irányelv végrehajtásának feltételeit teremti meg. Az uniós szabályozás átvétele számottevő előrelépést jelent a fogyasztók védelme, a piaci verseny fenntartása és erősítése, valamint az üzleti tisztesség biztosítása terén. A törvény megszületésével reményeink szerint hatékonyabbá válik a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti, illetve a hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés. Ennek elősegítéseként a törvénymódosítás téte lesen megnevezi a rendelet végrehajtásában közreműködő úgynevezett illetékes hatóságokat, valamint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget mint a rendelet alkalmazásának összehangolását végző összekötő hivatalt. (13.50) Így a javaslat lefedi a fogyasztóvédelem területén érintett szervezetek szinte teljes körét. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület hasonló megnevezése pedig a vonatkozó törvények módosításával majd külön előterjesztés keretében valósul meg. A z eljáró szervek eredményes működéséhez szükséges az is, hogy azok kiterjedt vizsgálati és intézkedési jogosítványokkal is rendelkezzenek, amelyek a fogyasztók érdekeit veszélyeztető jogsértéssel szemben erősítik a hatósági intézkedések súlyát, biztosítják a szükséges információáramlást. Az előttünk fekvő javaslat az ezeket a feltételeket megteremtő módosításokat magában foglalja. Szükségesnek tartom külön is kiemelni a jogsértéssel szemben fellépő vagy azt megtiltó határozatok nyilvánosságára vonatkozó, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényen nyugvó, részben eltérő szabályokat. Ennek során megítélésem szerint az adatvédelmi szabályok nem sérülnek, hiszen nem minden ügyfél, hanem csak a jogszabál yokat megsértő ügyfél adatai kerülnek nyilvánosságra. A korábbi közzétételi szabályoktól eltérően az eljáró hatóságnak lehetősége van arra, hogy határozatáról a nemzeti hírügynökséget tájékoztassa. E rendelkezéssel feleslegessé válhat a napilapokban történ ő költséges közzététel is. A sajtónyilvánosság széles körű megteremtése pedig jelentősen fokozhatja a határozatok visszatartó erejének érvényesülését. A közzététel egyúttal a fogyasztók tájékozottságát, megalapozott döntésük meghozatalát is elősegíti, mive l ilyen módon megismerhetik a tipikus jogsértéseket és azok elkövetőit is. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás szintén kötelező elem, így a jó hírnév megsértésének lehetősége nem merül fel. Szintén új eleme a szabályozásnak és a fogyasztók érdekeit szolgál ja, hogy a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény lehetőséget ad az államtitkár úr által már említett úgynevezett hatósági szerződések megkötésére abban az esetben, ha ezt az érintett szakmai jogszabály is kimondja. Az ilyen, az ügyfél kötelezetts égvállalásán alapuló szerződések enyhébb megoldást jelentenek egy jogsértést megtiltó határozatnál, konszenzusos jellegűk pedig szintén ösztönzi a jogkövető magatartást. Ezen felül a jogsértő részéről olyan kötelezettség is vállalható, amely egyébként ható sági határozattal nem lenne biztosítható.
