Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1525 értékesítés céljából bejegyzett cégek tekintetében jogi iroda végzi el a társaságok alapításával, regisztrálásával kapcsolatos feladatokat, majd e vételre bejegyzett cégeket értékesítésre kínálja fel. A társaság a társaságban fennálló tagsági jogok értékesítéséig tevékenységet nem folytathat, a jogi személy jogképességéből fakadó jogok gyakorlására nem jogosult, kötelezettségeket nem vállalha t. Ebből következően e cégek megvásárlása pénzügyi kockázattal nem jár. E konstrukció jogi kockázatot sem hordoz, hiszen mind az alapításnál, mind az értékesítésnél ügyvéd jár el, így a normál jogi képviseleten túlmenően az ügyvéd mint társaságátruházó sze mély többletgaranciát jelent a jogügylet tisztasága mellett, illetve garanciát a cég fantomizálódása ellen. Tisztelt Országgyűlés! Mint arra már az előzőekben is kitértem, a törvényjavaslat nem kizárólag a piacra lépés kérdésével, hanem a piacon való működ és megkönnyítésével, egyszerűbbé, olcsóbbá tételével is foglalkozik. A teljesség igénye nélkül utalni kívánok ezekre a javaslatokra. Egyszerűsödnek a cégnév választásának szabályai, amely azzal a következménnyel jár, hogy profilváltás esetén sem kell a cég nek cégnevet változtatnia, ezzel jelentős költségterhektől szabadulhat meg. Ésszerűsödik a székhely fogalma is. Székhely a jövőben a cégnek azon bejegyzett irodája, ahol a leveleket fogadja, iratait őrzi, rendelkezésre tartja. Nem szükséges tehát, hogy a s zékhely a központi ügyintézés helye is legyen egyben. A székhely biztosítható a jövőben ügyvéddel kötött megállapodás, úgynevezett székhelyszolgáltatás alapján. Ebben az esetben az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda székhelye kerül a cégjegyzékbe bejegyzésre, és az ügyvéd gondoskodik a jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséről. A székhelyszolgáltatás gyakorlata mentesíti a külföldi befektetőket a belföldi iroda fenntartásának kötelezettsége alól. Egyszerűsödnek és ésszerűsödnek a cégek közvetlen hirdetményei közzétételének, illetve a cég hatósági engedélyei nyilvánosságra hozatalának szabályai. Diszpozitív szabállyá alakul a kézbesítési megbízott kijelölésére vonatkozó előírás. A jövőben a cég választásától függően vagy kézbesítési megbízottat ves z igénybe külföldi személyek részvétele esetén, vagy más módon biztosítja a kézbesítést. (17.10) A kézbesítésre végső soron a Cégközlöny segítségével kerülhet sor. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a cég képviseletére jogosultnak elektronikus címpéldá nya is bejegyzésre kerülhessen a cégjegyzékbe. Végül a javaslat megszünteti a kft. és a zrt. esetében azt a korlátozást, amely szerint a számviteli törvény szerinti beszámolóról nem lehet írásban dönteni, arról határozni kizárólag a legfőbb szerv ülésén le het. E rövid terjedelmű módosítás előremutató elemeit több mint 30 pontban lehet felsorolni, így azt gondolom, minden tekintetben célszerű, ésszerű és a hazai cégjog versenyképességét szolgáló javaslatról van szó. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat e ddigi tárgyalása során is felmerült már a kérdés, amire külön szeretnék most kitérni, ez pedig a garanciák kérdése. Fontos rámutatni arra, hogy az a tény, hogy a jogalkotó a jogi szabályozás egyszerűsítésére, az adminisztratív terhek lebontására irányul, n em jelenti egyben a jogi garanciák csökkentését is. Az új cégtörvény vitája során is elhangzott, hogy az új eljárási szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a cégbírósági munka átrendeződjön, és a törvényességi felügyeleti feladatok kerüljenek előtér be. E törvényjavaslattal összefüggésben ez még inkább igaz. A cégbírósági feladatok egyszerűsödése, különösen az egyszerűsített cégeljárás esetében, a cégbírókon kívüli cégbírósági munkatársak egyre szélesedő önálló eljárási joga, valamint az elektronikus cégeljárás kötelezővé tétele azzal jár, hogy a cégbíróságok munkája megváltozik, és a cégek felügyeletére jelentősebb munkaerő szabadulhat fel. A jogügyletek biztonságára vonatkozó, párhuzamosan tárgyalásra kerülő javaslat a cégeljárást és a cégalapítást i s érinti, ahogy erről hallhattunk az előbb. A jövőben a cégügyekben közreműködő jogi képviselők a jogügylet törvényességének vizsgálata és biztosítása körében új eszközöket kapnak. Ezek az új lehetőségek csökkentik a fantomizálódás, a visszaélésszerű ügyle tek kockázatát. Az
