Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1519 Való igaz, hogy ha a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja, akkor az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók a munkájuk, munkavégzésük során jelentősen új helyzet elé kerülnek. Kétségtelen, hogy sok minden követelménynek meg kell tudni majd felelniük a szakma különböző területein dolgozóknak, ha képessé kívánnak válni a törvényi követelmények teljesítésére. Én azt hiszem, hogy kishitűség lenne azt állítani, hogy akár az ügyvédi, akár a közjegyzői vagy a végr ehajtói kar ne lenne erre képes. Nagyon sokszor nagyon sok új feladatot állított a szakma elé a különböző törvények tartalma, mégis képesek voltunk ezeknek megfelelni. Én azt hiszem, az egy forradalmi előrelépés, talán mondhatjuk úgy is, hogy egy jogtörtén eti jelentőségű lépés, hogy például a törvényjavaslat 3. §ában az szerepel, hogy a hitelesítésszolgáltató az elektronikus aláírás tanúsítványának visszavonásával kapcsolatban 3 percen belül közzéteszi az erre vonatkozó nyilatkozatot. Én nem emlékszem arra , hogy valaha is magyar törvényben 3 perces teljesítési határidő megfelel, de azt hiszem, ez igazából természetes, ha végiggondoljuk, hogy ma milyen világot élünk, és az informatika korában milyen követelményeknek kell mindannyiunknak eleget tenni. (16.40) Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával részben kötelezővé, részben lehetővé válik az, hogy a szakma különböző képviselői, közjegyzők, ügyvédek és végrehajtók különböző nyilvántartásokba betekintést nyerhessenek, és ezzel a betekintéssel ellenőrizhető vé válik mindazoknak a személyi adata, akik valamilyen jogügyletre vonatkozóan ügyvédhez, közjegyzőhöz fordulnak. Azt hiszem, hogy erre szükség van. Szükség van, mert hallhattuk és tudjuk egyébként is, hogy gyakran előfordulhat, amikor egy személyi igazolv ány egyedüli megtekintése vagy önmagában a személyi igazolvány megtekintése, vagy bármilyen más, a személy adatait tanúsító okiratnak, okmánynak, nem elegendő ahhoz, hogy hitelt érdemlő módon meggyőződhessen az ügyvéd vagy a közjegyző, hogy valóban azzal a személlyel álle szemben, akit az okirat, az igazolvány jelöl. Ez lényeges dolog, mert nagyon súlyos következményei lehetnek, ha téved, vagy netán valaki szándékosan mást szeretne, mint amit a felszín mutat. Azt hiszem, az egy jó dolog, ha az ügyvéd felcs atlakozhat ezekre az elektronikus nyilvántartási rendszerekre, és ezek ellenőrzése révén megnyugtatóan tudja ellenőrizni azt, hogy ki is az az illető személy, vagy melyek az ingatlan adatai, vagy a cég bizonyos telephelyei, fióktelepei és egyebei milyen in gatlanokat takarnak. Nagyon fontos követelmény azonban az, hogy ezekkel a lehetőségekkel ne lehessen visszaélni, hiszen, mint tudjuk, erre is előfordulhat alkalmanként példa. Úgy gondolom, a törvény megnyugtatóan rendezi azokat a feltételeket, amelyeket az utólagos visszakereshetőség, a folyamatos rögzítés tekintetében nyújtanak ezen eljárások keretében. Tehát megnyugtatóan tartalmazza azt, hogy amennyiben valaki szeretne visszaélni a törvény adta lehetőségével, kötelezettségével vagy jogával, akkor az utób b ellenőrizhetővé válik. Egy más kérdésnek tartanám azt, amiről Vitányi képviselő úr beszélt, hogy az ügyvédi titoktartás szabályai hogyan alakulnak. Igazat adok önnek a mondanivalója ezen részében megfogalmazottakkal, én is úgy gondolom, hogy az ügyvédi t itoktartás az állampolgárok védelme érdekében nagyon fontos garanciális követelmény. Ez a törvényjavaslat azonban nem erről a témáról szól alapvetően, hanem másról. Mint ahogy hallhattunk Hajdu képviselő úrtól is egy kitételt arra vonatkozóan, ha jól emlék szem, az alkotmányügyi bizottsági vitára utalva, hogy az ügyvédi meghatalmazás tartalmára vonatkozóan megfogalmazódtak aggályok. Véleményem szerint az ügyvédi törvény erre vonatkozóan világos rendelkezéseket tartalmaz. Az más kérdés, hogy hogyan szeretik e setleg értelmezni akár bizonyos hatóságok, akár magánszemélyek vagy bankok az ügyvédi meghatalmazás tartalmát. Erre vonatkozóan az ügyvédi törvény világos rendelkezéseket tartalmaz, a meghatalmazás az adott ügylet lebonyolításával vagy az abban foglaltakka l kapcsolatban teljes körű meghatalmazás, az csak annyiban korlátozott, amennyiben azt konkrétan megjelöli az ügyfél, hogy korlátozni kívánja ezt a meghatalmazást. Tehát minden okirat átvételére, pénz átvételére és egyebekre feljogosítja az ügyvédet, fel i s hatalmazza, és egyben felelőssé is teszi. Tehát ha bárki
