Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
1498 fő alatti. A lakosság egyharmada kistelepüléseken él, olyan kistelepüléseken, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában az előző időszakban belekerül tek egy olyan spirálba, hogy az igények növekedésével és a szolgáltatások minőségének a növekedésével egyformán szerettek volna jól élni falun és városban, de falun egyre drágábbak lettek a szolgáltatások; elmentek a vállalkozók, aztán elmentek a fiatalok, ott maradtak az idősek, elöregedett és kiüresedett a falu. Ezt nem én mondom, NyugatEurópában a szociológusok tényként állapították meg ezt a folyamatot. És emellett még egy dolgot megállapítottak, és ezt szeretném szó szerint idézni: „A sikeres települé sek” - hiszen vannak ilyenek is - ”azonban a sikereiket nem feltétlenül külső állami támogatásnak vagy a mindenáron való megmentő akaratnak köszönhetik, hanem azoknak a helyi erőknek, amelyek képesek integrálni és együttes cselekvésre bírni a helyi társada lmat.” Ez egy általános megállapítás, de hadd fordítsam le a mai Magyarországra! Mi úgy jöttünk ide a mai napon, hogy egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal, amit eddig tenni tudtunk a faluért, csak megpróbáltunk kereteket biztosítani ahhoz, hogy ha a he lyben élő emberek is akarják, hogy ha az információkat megszerzik, hogy ha a településen élő polgármester vagy a tanító, vagy az óvónő, vagy a pap egyformán fontosnak tartja azt, hogy helyben a közösség gondolkodjon azon, hogy ha ott korábban megszűnt egy kisvasút, akkor hogyan lehet vagy milyen célból érdemes ezt a kisvasutat újból feléleszteni, akkor majd fognak és tudnak hozzá forrásokat találni. Tudok én is - mindenki felhozott ilyet - jó példát mondani. A mi megyénkben Kisszékelyen van egy település, a mely az 1800as években 1500 fő körüli lakosságszámmal bírt. Ma 300an laknak ott, de megkapták azt az épületet, amelyet korábban az egyház használt. Összefogtak, és egy Budapestről lekerült házaspár megszervezte ott a helyi közéletet, a visszatelepülők sz ámára programot csináltak, és egy olyan közösségi teret alakítottak ki, amely az alapvető életminőségéhez hozzájárul az ottaniaknak, az időseknek, a fiataloknak, az odajáróknak, akik a szép természeti környezetért mennek oda. (15.10) De ne kerüljük meg a k érdést, mert a többség számára, és ez tényleg így van, a falusi életforma ma még gyakrabban említődik meg a hátrányok oldaláról, az egyre szűkülő intézményrendszer miatt, a hiányzó szolgáltatások miatt, a csökkenő foglalkoztatási esélyek miatt, a fizikai e lzártság miatt - van ilyen , és általában ehhez a szegénység is társul. Mit lehet tenni? Mik azok a keretek, mik azok az esélyek, amelyeket biztosíthatunk? Például azt, amire hazai és európai uniós támogatás és példa is van. Azt mondtuk, egy településen n em az a fontos, hogy hány intézmény van, nem ez izgatja az embereket. Az izgatja, hogy vane elérhető közelségben munkahely, hogy aki már nem aktív korú, helyben is meg tudja találni a minimális szolgáltatásokat, hogy a fiataloknak van helyük, terük arra, hogy a helyi kötődést, a helyi történelmi hagyományokat, a gazdálkodási hagyományokat, azokat az erőforrásokat, amelyek őt a vidékéhez kötik, megtalálják. Nagyon sokan említették ezt a másik oldalról. Hiszen azt mondták, teremtsük meg annak az esélyét, hog y az emberek kötődjenek a faluhoz. Hát mi kívülről ezt nem tudjuk megteremteni, csak úgy, ha elindítunk programokat. Nézzünk a kultúra területéről például ilyen programot! Az előző két évben elindítottuk az úgynevezett Közkincsprogramot, ami kimondottan e rre szolgált. Azt mondtuk, hogy úgy próbáljuk megerősíteni a helyi közösségeket, hogy a régi közösségi színtereket újból fel lehet éleszteni. Volt korábban egy revitalizációs program, ezt egyébként még a Fideszkormány alatt indították, és ez fontos; ennek folytatásaként van ez a Közkincsprogram, ahol 161 közművelődési intézményt, 35 ifjúsági klubot, 20 könyvtárat, 16 vidéki tájmúzeumot kezdtek el felújítani, és mögötte ott vannak azok az emberek, akik hisznek, bíznak abban, hogy ha ott számukra ez a hátté r biztosított, akkor majd a település életképessége is megnő. Hozzáteszem, mert fontos, nézzük meg, hogyan társulnak ehhez az európai uniós pályázatok. Az a sokat emlegetett Új Magyarország vidékfejlesztési program önálló prioritást rendel a helyi közösség ek fejlesztése általi fejlesztéseknek, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban is több mint 8
