Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
1496 kell. Azt gondolom, ezek (Az elnök újból csenget.) kézzelfogható eredmények, és nem kellene elhallgatni a tisztesség kedvéért. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő asszony. Két percre megadom a szót Kárpáti Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. KÁRPÁTI TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is szeretném kiegészíteni az előttem elmondott kétpercest egy hasonló megközelítéssel. A szatmárberegi térség, ahol élünk, az ország egyik legszegényebb térsége, és már a hatvanashetvenes években kiderült, hogy egy ilyen térségben csak akkor lehet látványos javulás, ahol a mezőgazdaság volt a meghatározó, ha egy komplex térségfejlesztéssel foglalkozunk, tehát a téesz mellett a melléküzemágakban, a háztáji gazdaságban és a térségközpontokban az iparletelepítéssel biztosítjuk a munkahelyeket. Ma is látjuk, hogy a munkanélküliek vagy a kényszerőstermelők nagy része ezeket az álláshelyeket veszítette el, és már akkor is biztos volt, hogy csak a mezőgazdaságból megélni nem lehet. Én most látom először annak a lehetősé gét, hogy egy komplex vidék- és térségfejlesztéssel foglalkozunk. Van egy vidékfejlesztési programunk, amely megpróbálja tágítani a mezőgazdaság közvetlen fejlődése melletti lehetőségeket, de egyértelműen kiderült, hogy ennek a térségnek, főleg a mi térség ünknek, ahol nagy létszámú falvak vannak, a megtartó képessége, a fenntartó képessége alapvetően attól fog függeni, hogy hogyan tudjuk az ott lakó embereknek a munkahelyi feltételeket megteremteni. Ezt pedig nemcsak a településfejlesztéssel, hiszen a telep ülésen nem lehet munkahelyet kialakítani, hanem a térségfejlesztéssel tehetjük meg. Ehhez viszont meg kell ezt tanulni, és az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, a gazdaság területén párhuzamosan és összehangoltan kell fejlesztési koncepciókat kialakíta ni. Talán most van annyi pénz, hogy meg merjük kockáztatni ezt, hiszen a lehetőség számtalan, mindig az anyagiak a behatároltak. Talán most merünk felvállalni egy olyan komplex vidékfejlesztési programot, amellyel mindazokat a fejlesztéseket el tudjuk vége zni, amelyek a településen való megtartó képességet jelentik. Nem a településen való foglalkoztatást, hanem a településen való megtartó képességet, a térségben való ott maradást és emberhez méltó fejlesztést. Ehhez viszont a humánerőforrás, az egészségügy, az oktatás, a gazdaság, a vállalkozásfejlesztés komplex rendszerét kell biztosítani - csak így van esélyünk. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Kárpáti képviselő úr. Ké t percre szót kért Tasó László képviselő úr, Fidesz. TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen. Én megértem, hogy Juhászné Lévai Katalinnak problémája és nagy gondja az, hogy most nem ő a képviselője a körzetnek. (Zaj és közbeszólások az MSZP padsoraiból, több ek között: Jaj!) Talán nem erről kellene beszélni e napirend keretében, hanem egészen másról. Inkább arról kellene beszélni, hogy 1,5 milliárd forint összegű támogatást kellett elosztani hét évre, tizenegy településnek, amely között van öt városi rangú tel epülés. Hét évre 1,5 milliárd forintot - ez a nevetséges, ez a felháborító! És ebből (Gőgös Zoltán: És még azon kívül nagyon sokat!) kellett volna valamiféle rangsort összeállítani, ami kapcsán azt szerette volna, hogy elsősorban a régi társak, cimborák ke rüljenek első helyre. Nem ez a baj. Az a baj, hogy rendkívül kevés a forrás, amivel a térség gazdálkodhat, amibe egyáltalán beleszólhat.
