Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
1476 kíméletlen harcot nézni akarjuke, mint az ókori Róma a gladiátorjátékokat, hogy hogyan szedi el egyik iskola a másik iskolától a gyerekeket, vagy akarunk valamiféle segítséget adni, és valamiféle rendet teremteni abban, hogy milyen legyen az 5, 10, 15 vagy 20 év múlva kialakuló magyar iskolarendszer. Adunke valamilyen segítséget a vidéki iskoláknak? Megpróbáljuke, hogy a vidéken tanító pedagógusoknak val amilyen pluszszolgáltatást, pluszjövedelmet adjunk? Nem ördögtől való dolog az, hogyha kiépítünk egy olyan oktatási rendszert, amelyben a vidéken tanító pedagógusok többletjövedelemhez jutnak. Nem ördögtől való az, hogyha az amúgy is nagyon nehéz helyzetbe n lévő vidéki iskolákban megszervezzük a nyelvoktatást, akár utazó nyelvtanárok segítségével. (Gőgös Zoltán: Ezt csinálja a társulás!) Az iskolai társulás ezt megoldja részben, de nem oldja meg azt a kérdést, államtitkár úr, hogy a gyerekeknek és a majdan fölnövekvő értelmiségnek kötődnie kell a szülőhelyéhez, kötődnie kell a közösségéhez, mert így válik igaz tagjává annak a közösségnek. Ha olyan értelmiséget nevelünk föl, amelynek van elkötelezettsége a vidék iránt, amely érzi, fontosnak tartja ezt az elkö telezettséget, amely értelmiség úgy jön létre, hogy elmegy tanulni, és szeretne visszamenni és tudásával segíteni azoknak az embereknek, akkor egy egészen másféle országban élünk, mintha csak azt tesszük a fiatalok elé, csak azt a képet tárjuk eléjük, hogy ha ügyesek, jól tanulnak, akkor elmehetnek, elhagyhatják ezt az országot. Nem, képviselőtársaim, nekünk olyan iskolában, olyan iskolai nevelésben, olyan közgondolkodásra nevelésben kell gondolkoznunk, ami ezeket a fiatalokat köti a szülőhelyükhöz, és a szü lőhelyükön keresztül köti a hazájukhoz is. Azok a gyerekek, akik a vidéki iskolákba járnak, sokszor elmondják: bizonyos technikai hozzáférésben hátrányt szenvednek. Ezen a technikai hozzáférésen néhány milliárd forinttal javítani lehet, de ez a technikai h ozzáférés csak akkor ér bármit is, tisztelt képviselőtársaim, ha vannak mellettük olyan pedagógusok, akik ezen technikai eszközök használatára megtanítják, akik ezen technikai eszközöket arra használják föl, hogy a gyerekeket ugyanúgy szeretettel rávegyék arra, hogy megtanulják mindazt, amit meg kell tanulniuk. Ezek a technikai csodák, amelyekkel majd most az iskolákat ellátják - remélem, ebből azért egy kicsit visszavesznek; ma lesz egy bizottsági ülés, ahol megnézzük majd azokat a csodálatos eszközöket, a melyek a tervekben szerepelnek, hogy ezek megoldják a magyar iskolák minden problémáját , nem oldják meg a magyar iskolák problémáját. A magyar iskolák problémáját továbbra is azok a pedagógusok fogják megoldani, akik gyermekeinket megtanítják írni, olvas ni, számolni, hozzátenném: még tisztességesen viselkedni is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Pálinkás képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az újabb módosítások előtt a további hét hozzászóló sorrendje: Vojnik Mária, Fónagy János, Gúr Nándor, Ángyán József, Szabados József, Tasó László és Halmai Gáborné képviselő asszony. Megadom a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a s zót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Vidéki képviselőként és olyan emberként, aki az egész életét a vidéki Magyarországon élte le, nagyobbrészt Berzsenyi, Kölcsey, Móricz Zsigmond és Váci Mihály szűkebb szülőhazájában, csak személ yes életemmel és a mindennapi tapasztalataimmal tudom megerősíteni azt a szociológusok által is alátámasztott tényt, hogy a szociális kirekesztődés, perifériára szorulás, a szegénység kockázata annál nagyobb, minél kisebb településen és minél inkább a közp onttól távolabb lévő településen él valaki. Számos kutató bizonyította azt a tényt, hogy a hátrányos helyzet és az esélyegyenlőtlenség növekedése éppen hogy a településnek a térképen való elhelyezkedéséhez vagy a periférián való megjelenéséhez kapcsolódhat . Éppen ezért a szociális ellátórendszer biztonságossága, kiépítettsége,
