Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JAKAB ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz):
1475 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Magda képviselő úr. Megadom a szót Jakab István képviselő úrnak, kettő percre. JAKAB ISTVÁN (Fidesz) : Egyetlen reflexió csupá n. Kedves Magda Képviselőtársam! A gazdaszövetkezetek, beszerzőértékesítő szövetkezetek létrehozásán együtt bábáskodtunk. Önök most ezeket zárják ki. Miről beszélünk? Mi az, amikor nem segítjük az összefogást? Segítettük. Két hete várom, hogy az agrártárc ától megkapjam azokat a jogszabályi helyeket, amelyek alapján hivatalosan ki lehet zárni ezeket a szervezeti egységeket az uniós források igénybevételéből, a mai napig nem kaptam meg. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Jakab képviselő úr. Kettő per cre megadom a szót Gőgös Zoltán államtitkár úrnak. GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Egész normális vita kezdett itt kialakulni, tisztelt képviselőtársaim, de úgy látom, hogy képviselőtársamnak rögeszméje lett ez a bész. Az Európai Unió nem tudja kezelni mint fogalmat, képviselő úr, tehát ezért nem lehet az európai uniós jogrendben támogatást adni, még nemzetit sem. De még egyszer mondom, semmi akadálya annak, amennyiben a bészen belül meg tudnak egyezni, hogy melyi k lesz a fő termékcsoport, hogy, mondjuk, kettő hét alatt termelői csoportot hozzanak létre; a termelői csoport minden további nélkül vásárolhat gépet, fölveheti a támogatást. Képviselő úr, árnyékbokszolást folytatunk, ennek semmi értelme. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Gőgös államtitkár úr. A Fidesz részéről Pálinkás József képviselő úr hozzászólása következik. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ha valaki követi ezt a vitát a televízió képernyője előtt, akkor nem tudom, hogy mit vitt haza ebből, mi az, amit mi a vidéki Magyarországnak adtunk ma délelőtt. Adtunke valami reményt, adtunke valami biztatást arra vonatkozóan, hogy tényleg tenni akarunk azért, hogy a leszakadóban lévő magyar vidék, a leszakadóban levő magyar falvak újra egy kis életerőt nyerjenek? A magyar falvak életereje és a magyar falvak életképessége nagyjából egybeesik a vidék életképességével. Én is úgy gondolom, hogy az a néhány város nem fogja megtartani a vidéki Magyarországot, amelyekre a fejlesztési pénzek egy jelentős része koncentrálódik. Ha már a fejlesztési pénzeknél és az Európai Uniótól várt fantasztikus segítségről beszélünk, akkor hadd idézzem képviselőtársaim emlékezetébe, hogy 1990 óta a privatizációból vajon mennyi bevétele volt Magyarországnak. Ha megnézik ezt a bevételt, ha például Gőgös államtitkár úr kiszámolja ezt a bevételt, akkor észre kell vennünk, hogy ez a bevétel sokkal nagyobb, mint azok a pénzek, amelyek az elkövetkezendő időben az Európai Unióból érkeztek, következésképp az a megváltásnak hitt és megváltásként értelmezett dolog, hogy majd itt a fejlesztési pénzek mindent megoldanak, illúzió. Illúzió, kedves képviselőtársaim, amivel nem érdemes a vidéket abban a hitben ringatni, hogy majd minden megoldódik az európai uniós pénzekkel. Nem oldódik meg; azt tudjuk megoldani, amit közösen, együtt megoldunk. Elhangzotte itt ma néhány javaslat arra vonatkozóan, hogy mit tegyünk? Én nem követtem végig a vitát, a vita elején nem voltam itt, így csak egy részéről mondhatom azt, hogy nem sok olyan javaslatot hallottam, ami megfogható, konkrét javaslat lenne, hogy mit csináljunk. Az oktatás területe: jelentős mértékben csökken a gyerekszám, ezt mindannyian tu djuk, és az iskolák bizony kíméletlen harcot folytatnak a gyermekekért vidéken. Kérdés, hogy mi ezt a