Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” címmel politikai vita - HARRACH PÉTER (KDNP):
1471 HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Természetesen felkészültem a felszólalásra, de ha megengedik, egy olyan élménnyel kezdeném, ami ma ért itt a Házban. Nem arra a két órára gondolok, amíg fent ültem, és hallgattam minden szót, de nem szólhattam hozzá egy fel et sem - ezt most meg fogom tenni, pótolom, mert egykét képviselő megszólalására reagálnék , hanem inkább hadd hivatkozzam egy eseményre. Ez egyúttal válasz a Gyenesei képviselő úr által elmondott szavakra is. Itt most, a Házban kellett összehoznom képvi selői körzetem két településének képviselőtestületi tagjait egy oktatási szakértővel, azért, mert az a két település - Bernecebaráti és Kemence - ezer körüli lakossággal rendelkezve oda jutott, hogy már nem azon vitatkoznak, mint egykét héttel vagy hónap pal ezelőtt, hogy melyik iskola maradjon meg, most egy minisztériumi tárgyalás után rádöbbentek arra, hogy mindkét iskolát fel kell adniuk ennek az egymástól 2 kilométerre lévő település lakóinak. A szülők ezt nem akarják, ők meg akarják őrizni mind a két iskolát, viszont kénytelenek lesznek majd rosszabb esetben Szobra, jobb esetben a néhány kilométerre lévő, de autóbusszal megközelíthető Vámosmikolára vinni a gyerekeiket. Senki nem akarja ezt ezen a két településen. És most ezen vergődnek, mert az új fina nszírozási rendszer szerint a kistérségi iskolák többet fognak kapni, mint a kistelepülések iskolái. Ez nem megoldás, urak, ezt még vissza lehet fordítani! De nem erre kaptam megbízást a frakciómtól, hanem arra, hogy beszéljek ma a vidékfejlesztés egy nagy on fontos szempontjáról, méghozzá arról, hogy a társadalmat is alakítani kell, a közösségeket építeni, és az egyének életminőségét javítani. És ezen belül nagyon fontos szereplőkről, a kistelepülések egyházi közösségeiről is szólnék. Az egyházak elsődleges küldetésük mellett fontos szerepet játszanak a helyi társadalom építésében, a közösségek gondozásában és a társadalmi normák megerősítésében. A felszólalásom végén fogok néhány példát hozni oktatási, kulturális, közösségépítő feladatokra, különös tekintet tel a cigánypasztoráció körében a kistelepülések jelentős részében lévő cigány közösségek gondozására. De úgy gondolom, hogy a leépülő vidék depressziós világában még egy új szerepe is van az egyházaknak, és ez a közösségi mentálhigiénés feladatok ellátása . A kistelepülések egyházi közösségeinek a támogatása, mondjuk ki, állami feladat, hiszen ha megerősítjük ezeket a közösségeket, akkor ezzel magát a kistelepülés társadalmát erősítjük meg, és olyan feladatokat, akár szociális feladatokat előzünk meg, amik ennek híján bekövetkeznek. Hadd utaljak arra a két akcióra, amit annak idején - mivel ebben benne voltam, tudom - az Orbánkormány megtett. Talán önök is tudják, hogy a vidéki lelkészek feladatainak segítésére jövedelempótló támogatást vezettünk be, de a k özösségek részesedhettek a Széchenyitervből is - az egyházi közösségek idősotthonai, ifjúsági otthonai, sőt turistaszállói a vallási turizmus szolgálatában. Tehát nézzünk egykét olyan példát, ahogy ígértem, amik az egyházi közösségek vidéki társadalomépí tő tevékenységét példázzák. Beszélhetnék természetesen olyan karitatív tevékenységről, amelyik minden egyházközségben megjelenik, beszélhetnék az oktatási intézményekről, több száz ilyen van az országban, az egyházi egészségügyi intézményekről is, az időso tthonokról, a gyermekvédelmi intézményekről, a fogyatékosotthonokról, de a kultúra világában végzett munkáról, az énekkarokról, a játszóházakról, a műemlékgondozásról, de akár a babamama klubokról is. Tehát nem csupán hitéleti tevékenységük van az egyháza knak, de én megmaradnék néhány másodperc erejéig a cigánypasztoráció mellett, hiszen ez nagyon fontos terület. A klasszikus példa Hodász, ahol nemcsak cigány egyházközség, de közösségi ház, idősek napközi otthona is működik, sőt képzés is a cigány gyerekek részére, hogy ezekben az intézményekben dolgozzanak. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az óvoda alapkövét annak idején én tehettem le ebben a faluban. Vagy nézzük Alsószentmártont és Mánfát! Itt van, Alsószentmártonban, egy tiszta cigány faluba n egy olyan óvoda, amelyik a nyelvi és szocializációs hátrányokat hivatott pótolni, és a pécsi püspökség támogatásával arra is képes, hogy az iskolába felvételire felkészítse a gyerekeket. Vagy említhetném a mánfai Collegium Martineumot, amely