Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
147 Magyarországon ebből a fogyatékos emberek tapasztaltak valamit? Kaptak valamit ezért? Csak azt kapták meg, hogy évek során, a MedgyessyGyurcsánykormány működése során folyamatosan csökkentek a támogatási rendszerek, folyamatosan csökkent az őket ellátó munkahelyek támogatási összege. (13.10) Hiába csóválja a fejét, államtitkár úr, ez így van, 2003 óta folyamatosan csökkennek. (Csizmár Gábor: Nem így van.) Éppen ezért azok az emberek, fogyatékos emberek, akik egyébként tanulni, iskolába és munkahelyre szeretnének járni, és nem a társadalom ellátottjai akarnak lenni és kimondottan csak rászorultjai, ezek sok helyre nem jutnak el, sem iskolába, sem pedig a munkahelyekre. De ki fogom fejteni egyébként később majd a törvény alapján, hogy hol bizonyítja ez az anyag, hogy hol szorítják ki ezeket az embereket önök abban a táblázatban, amit lerajzoltak, leír tak, és amiben nem gondolnak kistelepülésekre, közepes településekre, az ott élő emberekre. Tehát 2003 után 2005. január 1je: lejárt az az időpont, az a határidő, amire teljesíteni kellett volna az előző törvényi feltételeket, miszerint az akadálymentesít ést meg kellett volna oldani. Egy évig nem tettek semmit, 2005. január 1jétől fogva nem tettek semmit, majd 2006 elején benyújtottak egy törvényt, amit mi támogattunk, valóban támogattunk azért, hogy végre előrelépés legyen belőle, végre valami konkrét do lgot letegyen a kormány az asztalra, és végre lássuk azt, hogy mikor fejezik be az akadálymentesítést. Azért is támogattuk, mert az akadálymentesítést egyébként nagyon helyesen ez a törvénymódosítás kiterjesztette nemcsak a fizikai akadálymentesítésre, han em minden más területre. Nagyon helyesnek tartottuk, és ezért azt mondtuk, inkább támogatjuk szavazatainkkal, módosítóinkkal. A módosítókból persze alig fogadtak el, vagy talán semmit nem fogadtak el jellemző módon, de ennek ellenére úgy gondoltuk, hogy me njen tovább. Jeleztünk azonban kritikaként két dolgot. Az egyik kritika az volt, hogy kevés a pénz, és nem is jelöl meg konkrétan pénzeket az elkövetkezendő négy évre, illetve a határidőt túlzottan kitolta, főleg az önkormányzati akadálymentesítés esetén. Pontosan ezzel az indokkal később a köztársasági elnök úr vissza is dobta a törvényt, ezért nem írta alá. Most megint eltelt egy év, tavaly tárgyaltuk pontosan ilyen időpontban, eltelt egy év, és idetették önök elénk ezt a törvényt egy toporgás, helyben já rás után. Az előzményekhez annyit hadd tegyek még hozzá, és kérdésként föl is tettük a bizottsági ülésen: az elmúlt években azok a pénzek, amelyeket a fogyatékos emberek életének a támogatására szánt a kormányzat, hogyan hasznosultak? Azokban az épületekbe n, amelyeket most kényszerűségből, pénz hiányában be kell hogy zárjanak önkormányzatok vagy maga a kormány zár be, például mennyi pénzt költött az elmúlt két, három, négy évben a kormányzat akadálymentesítésre? Jó lenne összeszedni ezeket az adatokat is, m ert egyik oldalról elvárják teljesen jogosan önkormányzatoktól, saját magától a kormányzat, hogy az akadálymentesítést megvalósítsa, másik oldalról pedig ezek a pénzek hogy hasznosulnak, és ezek az épületek megmaradnake önkormányzati tulajdonban, állami t ulajdonban, kórházak, iskolák, önkormányzati intézmények, szociális intézmények, sorolhatnám tovább. Nem kaptunk választ, államtitkár úr, erre. Hiába kérdeztem főosztályvezetőjét a minisztériumban, nem adott erre választ, pedig jó lenne látni, hogy ez való ban pazarlás volt, vagy jól hasznosulte a pénz. Ezek után most is fölteszem a kérdést: leszneke olyan intézmények, amelyeknek az akadálymentesítését el fogják végezni, majd azt követően egy év múlva, két év múlva, néhány év múlva pénz hiányában, feladat hiányában, nem tudom minek a hiányában be fogják zárni? Jól hasznosulnake azok a pénzek, amelyeket valóban oda kellene ezekre a területekre szánni? Tehát az előzményekhez valóban hozzátartozik még a pazarlás is. A törvény konkrét mondanivalójához néhány d olgot hozzáfűzök. Engedjék meg, hogy először kiemeljem azt, hogy mi a helyes, mi a jó, mi az, amit mi is támogatandónak és elfogadhatónak tartunk ebben a törvényben. Helyes és jó, hogy a közszolgáltatásokat definiálja, pontosan meghatározza a törvény. Nagy on jól tették, és azt is, hogy a civileket, a civil szervezeteket bevonták
