Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 27 (60. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - HOCK ZOLTÁN (MDF):
1421 nem tartalmazott olyan szabályt, amihez az IKMrendelet kapcsolódhatott volna, annak hatályon kívül helyezésére azonban a mai napig nem került sor. Még egy évvel később a parlament elfogadta az új munkavédelmi törvényt, az 1993. évi XCIII. törvényt, amely a szabályai között kifejezetten rögzítette, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megteremtése a munkáltató feladata, és ennek teljesítés e helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. Ebben a jogi helyzetben bontakozott ki egy több éve tartó érdekképviseleti vita. A kérdésben az érintett, elsősorban vegyipari területen működő munkavállalói érdekképvisele tekkel mindig a legmagasabb ágazati szinten tárgyalt akár a gazdasági tárca, akár a jogelőd Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium is. A rendelet a mai napig hatályban van, annak ellenére, hogy két dolog mindenképpen megváltozott, egyrészt - ahogy képviselő úr is említette - az a technológiai környezet, amelyben született a jogszabály, másfelől pedig az a törvényi környezet, amelyben született a jogszabály, vagyis lényegében a ma hatályos törvényekhez semmifajta kapcsolódása nincs az 1/1990es IKMrendeletnek . Mégis hatályban tartottuk, tartja a gazdasági tárca ezt a jogszabályt, merthogy 1998 óta zajlanak a tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között, de egyezséget eddig még nem sikerült összehozni. 2004 óta ágazati párbeszédbizottságok is működnek Magyarországon, amelyek megfelelő terepet adnak ahhoz, hogy ha egy kollektív szerződés születne az érintett ágazatokban, az a hatályos törvények alapján a munkaügyi miniszter által kiterjeszthető minden munkáltatóra és minden munkavállalóra, ha me gfelelő reprezentativitású szereplők írták azt alá. Mi arra ösztönöztük a feleket, a munkáltatókat és a munkavállalókat egyaránt, hogy egyezzenek meg, kössenek ágazati kollektív megállapodást - ezt lehetővé teszi a munka törvénykönyve , és abban a pillana tban, ahogy ez a kollektív szerződés létrejön, hatályát vesztheti az 1/1990es IKMrendelet, mert sem szakmai, sem jogszabályi alapja nincs. Ez a kollektív szerződés azonban még nem jött létre, így továbbra is azt gondoljuk, a kormánynak azzal kell ebben a kérdésben az embereket, a munkavállalókat védenie, hogy hatályban tartja a jogszabályt, és segíti, hogy a felek egymásra találjanak és kollektív szerződést kössenek. Képviselő úrnak arra a felvetésére, hogy ellenőrzie ezt valaki, szeretném elmondani, hog y igen, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség, illetve annak regionális felügyelőségei ellenőrzik a munkavédelmi jogszabályok betartását, többek között az 1/1990est is, és nem egy, nem két esetben büntettek is emiatt. Január 1jétől a foglalk ozásegészségügy is ehhez a szervezethez tartozik, s még inkább hatásköre van arra az OMMFnek, hogy ezeket az ellenőrzéseket végezni is fogja. S innen, erről a helyről ismét arra biztatom a munkáltatókat és a munkavállalókat, hogy kollektív szerződésben e gyezzenek meg, ennek betartását is ellenőrizni fogja az OMMF. Köszönöm a türelmét, elnök úr. Minden jót! (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hock Zoltán frakcióvezetőhelyettes úr, az MDFbő l. HOCK ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Ház! Alig másfél hónap múlva ismételten a magyar polgárok, állampolgárok a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján rendelkeznek az adójukról, és rendelkeznek arról a kétszer 1 százalékró l is, amelyeket egyházaknak, illetve társadalmi civil szervezeteknek tudnak felajánlani. 1996 óta van lehetőség arra, hogy a polgár adójának egy részéről rendelkezhessen, megnevezhessen egy kedvezményezettet, olyan szervezetet, amely számára fontos valamié rt az életében, vagy egyáltalán csak a céljaival egyetért. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy kedvezőtlen tendenciák kezdenek kialakulni, hiszen nem növekszik kellő mértékben, sőt inkább csökken azok száma, akik az 1 százalékukról rendelkeznek, illetve megl ehetősen nagy azoknak a száma és aránya, akik tévesen töltik ki az űrlapot, ennek
