Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 26 (59. szám) - Dr. Mikola István (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - „OEP-szerződés? De mire?” címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz):
1361 Tisztelt Miniszter Úr! Én úgy gondolom, hogy önök nem jól végzik a munkájukat, és a biztosítási pénztár vezetője megengedi magának azt, hogy a polgármesterekre hárítja a felelősséget a slendrián munkavégzés miatt. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van.) A felelősség önöket terheli, ezért a válaszát nem fogadom el. (Taps az ellen zéki pártok padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Jól mondtad!) ELNÖK (dr. Áder János) : A képviselő úr nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem ezért önöket, hogy elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 157 igen szavazattal, 110 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta a miniszteri választ. Dr. Mikola István (Fidesz) - az egészségügyi miniszterhez - „OEPszerződés? De mire?” címmel ELNÖK (dr. Á der János) : Az utolsó interpelláció következik; Mikola István, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az egészségügyi miniszterhez: „OEPszerződés? De mire?” címmel. Mikola István képviselő urat illeti a szó. DR. MIKOLA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Mára kiderült, hogy az úgynevezett egészségügyi reform megvalósíthatatlan. Az önkormányzatok messze többsége nem vállalja az alkotmányos felelősséget a kórházátalakítások végrehajtásáért. Túlzás nélkül kijelenthető, hogy kaotikus h elyzet alakult ki az egészségügyben. A reformintézkedésekkel kapcsolatos aggályokat fokozza a kormányzat részéről tapasztalható politikai türelmetlenség, az erőszakos végrehajtási szándék, az átalakítás elvi és szakmai megalapozatlansága és kidolgozatlansá ga, a temérdek jogszabályhiba, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár együttműködési zavarai, a központi adatbázisok hibái, a rossz, sokszor a közösséget sértő kommunikáció, a rögtönzések mindennaposs á válása, a döntéshozó miniszter és közvetlen munkatársai hitelességének hiánya. Úgy gondoljuk, hogy a betegek érdekét, a gyógyító ellátás biztonságát szem előtt tartva az ön által megszabott április 1jei határidő előtt néhány nappal sürgősen fel kell vet ni néhány megoldandó kérdést. Miről fognak szólni a kórházakra rátukmált ÁNTSZes működési engedélyek? Hiszen nem jött még létre az ön által megálmodott új struktúra, sok helyen nincsenek ott a műszerek és az új feladathoz szükséges szakemberek sem. Az ala phelyzet tisztázatlan, és akkor még nem szóltam a tucatszámra megindult jogorvoslati kérelmekről. A diktátumok formájában megkötendő OEPszerződések a működési engedélyre vagy valami másra épülnek? Ez a szerződés nem nélkülözheti a betegellátás szükséges f eltételeinek meglétét, ezek viszont még nincsenek ott. A finanszírozás hogyan igazodik az ellátási kötelezettséghez, miután az előbbiek miatt az ágyak száma nem lehet meghatározó? Mikor kerülnek tisztázásra a járóbetegszakellátás kapacitásai és azok ellát ási területei? Az aktív kórházi ágyak óriási mértékű csökkenése következtében nem lesz kevesebb a beteg? Nyilván nem, így tömegek zúdulnak majd a rendelőintézetekbe. Ki és hol fogja fogadni majd őket? Miniszter úr, mozdonyvezető nélkül rohan a szerelvény, valahova be fog csapódni. Tömegszerencsétlenség lehet a következménye. Javaslom, hogy állítsuk meg. Önnek mint orvosnak tudnia kell, hogy ahol a szenvedés, a betegség, a rászorultság eluralkodik, ott nagy harangok zúgnak,
