Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz):
1312 De még egyszer mondom, az is látszik sajnos, hogy nem biztos, hogy a politikai pártok mindegyike kellő figyelmet fordít erre a kérdéskörre. Többet kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni, többünknek kellene ma itt ülni és erről a kérdésről beszélgetni. Ami az ORTT beszámolóját illeti, én is csatlakozom azokhoz, akik ezt az anyagot önmagában megköszönik, hiszen ez mindenképpen egy olyan, nagyon komoly, adatgazd ag összeállítás, amit a médiával foglalkozó politikusok, szakemberek tudnak használni és hasznosítani a saját munkájuk során. Ezt még egyszer köszönjük. Évkönyvnek is tekinthető, talán Pető Iván mondta ezt a kifejezést. Azt gondolom, ez is helyénvaló. Magá nak a beszámolónak a tartalmi kérdéseivel kapcsolatban én a kritikai észrevételeket két részre bontanám. Az egyik, hogy azokról a kérdésekről valóban nem érdemes kritikai hangon beszélni, ahol nem az ORTTt terheli a felelősség, mert mondjuk, a médiaszabál yozás rossz, nem kellően pontos, vagy mondjuk ki, hogy pontatlan, hiszen ezekben a helyzetekben az ORTT nem tud mit tenni. Itt a politikáé, a jogalkotásé a felelősség. Talán ha lesz egyszer új médiatörvény, vagy a médiajog a jelenlegi állapotokhoz képest e gy kicsit továbbmegy, akkor ezeknek a kérdéseknek egy részét tudja rendezni. De egyébként azzal is egyetértek, amit többen említettek, hogy olyan médiatörvényt azért valószínűleg nem lehet alkotni, amely kapcsán ezek a viták ne lennének majd azt követően i s lefolytathatók. Tehát nem ezekről a kérdésekről van szó a beszámolóval kapcsolatban, amikor a kritikát megfogalmazzuk, hanem pont azokról a részterületekről, amelyekről úgy gondoljuk, hogy az ORTTnek igenis van lehetősége, van jogi eszközrendszer a kezé ben, amivel tudna lépni vagy tudna élni, szerintünk annál hatékonyabban, keményebben és határozottabban, mint ahogy azt ma jelenleg, a kialakult helyzetben teszi. Például amikor azt mondjuk, hogy a hírek tartalma kapcsán az ORTT káros gyakorlatról beszél, tesz bizonyos megállapításokat, szomorú tényeket állapít meg évről évre, a 49. oldalon Budapestcentrikusságról beszél, az 53. oldalon elemzi a nőkférfiak arányát, az 51. oldalon a botránykatasztrófa tematikáról beszél, azt gondolom, hogy nagyon helyesen , de itt bizony lennének szankciók is, lehetőségek is az ORTT kezében. Úgy gondoljuk, hogy bár él velük, de nem kellő eréllyel, és nem kellő fellépéssel, határozottsággal, például a közszolgálati televíziókkal, a közszolgálati médiával kapcsolatban nagyobb , komolyabb, határozottabb lehetőségei vannak annál, mint amivel jelenleg az ORTT bír vagy rendelkezik vagy amiket egyébként tesz. Mi ezt kritizáljuk, nem azt, és nem azokat a kérdéseket, ahol a törvényi szabályozás miatt egyébként nincs lehetősége fellépé sre az ORTTnek. De mondhatnám, a választásokkal kapcsolatban több észrevétel elhangzott már. A helyi médiumokat is monitorozta az ORTT - nagyon helyesen, azt gondolom , folyamatosan közzétette azt a honlapján, és elég negatív megállapításokat fogalmazott meg a helyi médiumokkal kapcsolatban. Több esetben kirívóan magas éppen akkori kormánypárti megjelenéseket jelenített meg, Salgótarján esetében ez közel volt a 100 százalékhoz. De kérdezzük mi: hol maradtak a szankciók? Hiszen vannak fellépési lehetőségei az ORTTnek, nem igaz, hogy nincs eszköz a kezében - ezekkel kellett volna élni. Lehet, hogy ezek sem lennének, sőt biztos nem lennének elegendőek arra, ezt megengedem, hogy ezeket a problémákat kezeljük, de arra igenis lehetőség lenne, hogy ezekben a kér désekben azért hatékonyabban és határozottabban lépjen fel az ORTT. Én itt őszintén szólva meg is álltam volna, de a Hír TV felmerült még egyszer, ezért egykét szóval szeretnék arra reagálni, már csak azért is, mert azt gondoljuk, hogy az a különvélemény, ami megfogalmazódott ebben a kérdésben az ORTT ülésein, az az, ami a valóságot kifejezi, amikor azt mondja: „Az ORTTnek sem kellő ideje, sem rálátása, sem kidolgozott módszertana nem volt arra, hogy tudományos alapossággal mondjon véleményt arról, hogy a zavargások, rendbontások idején mi tekinthető a médiatörvényben foglaltak szerinti megfelelő tájékoztatásnak. E körben sem televíziós műsorszolgáltató, sem gyakorló újságíró nem rendelkezett tapasztalattal.”