Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
1277 Évről évre hangsúlyosan számol be a testület azon ügyek és jogértelmezések alakulásáról, amelyek a műsorszolgáltatás szabadságának az emberi méltóság védelmében szabnak határt. Már 2005ben megállapítható volt, hogy az ORTT hatáskörét érintő alapvető vita lezárult, a bírói gyakorlat a médiahatóság eljárási lehetősége mellett foglalt állást. A 2006os bírósági ügyek véglegesen megvonták e lehetőség határvonalait. A testület két h atározata nyomán, amelyek egy valóságshow, illetve egy beszélgetős műsor szereplőivel kötött, személyiségi jogokat sértő egyoldalú szerződéseket kifogásolták, a bíróság kifejtette: az ORTT nem avatkozhat be a műsorszolgáltató magánjogi viszonyaiba, így az emberi jogok és az emberi méltóság médiahatósági védelme is csak a sugárzott műsor tartalmából indulhat ki. 2006ban is kiemelten fontos feladatának tekintette a testület a kiskorúak védelmére megalkotott törvényi rendelkezések értényesítését. Az e téren f olytatott hatósági gyakorlatból a folyamatos műsorfigyelés és a bíróságokon 90 százalékban megnyert szigorú szankcionálás mellett a 2006os történések közül a pornográf tartalmakkal szembeni fellépés emelendő ki. Mindenekelőtt meg kell említenem, hogy a ké rdéskör nehézségét jelenti a pornográfia médiajogi fogalmának a hiánya. A Legfelsőbb Bíróság is rámutatott a meghatározás problémáira, miszerint más jogszabályok sem nyújtanak segítséget, tekintettel arra, hogy az azokban található fogalmi elemek - a szexu ális ingerkeltés célja, a nemi aktus nyílt ábrázolása - megfeleltethetők a még törvényesen sugározható negyedik korhatári kategória követelményeinek is. Kizárólag az egyedi eset körülményeiből kiinduló mérlegeléssel állapítható tehát meg, hogy a szexualitá st közvetlenül ábrázoló műsorszám egyúttal megvalósítjae a médiajogban tiltott pornográfiát. A jelzett nehézségek ellenére az ORTT 2006ban úgy határozott, hogy lépéseket tesz a Magyarországon elosztott pornográf tartalmú műsorokkal szemben. Nagyon fontos elmondani, hogy e műsorok nem a magyar joghatóság alá tartoznak, ezért a velük szembeni fellépés, noha az európai uniós irányelveknek megfelelően a lehetőség kétségkívül adott, különös körültekintést igényel. A médiahatóság megvizsgálta az elosztott pornó csatornák műsorát, s ennek eredményeképpen első lépésként megkereste a magyarországi műsorelosztókat, hogy képeseke gyors és hatékony eszközökkel megakadályozni ezen tartalmak kiskorúakhoz való eljutását. A megkeresésre adott válaszok értékelése jelenleg is folyamatban van, a testület ennek függvényében is dönt a további eljárási lépések megtételéről. A beszámolóban található írásos jelentés mellett röviden szóban is szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést a közszolgálati televízió új csatornáinak helyzetéről. Az ORTT 2005ben vette nyilvántartásba a Magyar Televízió M3, valamint a Duna Televízió Autonómia nevű műsorszolgáltatását műholdas, szakosított közszolgálati műsorszolgáltatásként. A csatornák közül az M3 nem kezdte meg, de egyelőre nem is ke zdhette meg a működését, tekintettel arra, hogy a testület határozatának bíróság előtti megtámadása a végrehajtás felfüggesztését eredményezte, így a műsorszolgáltatás de jure jelenleg nem szerepel a médiahatóság nyilvántartásában. A Duna TV Autonómia eset ében az eltérő eljárási szabályok következtében a megtámadás nem vezetett felfüggesztésre, így a csatorna jogszerűen kezdhette meg a működését. A médiaszabályozást meghatározó nemzetközi történések közül emelném ki, hogy a határok nélküli televíziózásról s zóló irányelv felülvizsgálata körében 2006ban megkezdődött a javaslat tárgyalása a Tanácsban és a Parlamentben. Az irányelvtervezet fő célkitűzése, hogy technológiasemleges szabályozással alkalmassá váljon olyan szolgáltatások kezelésére is, amelyek rende zése a jelenlegi keretek között nem lehetséges. Ennek fényében a szabályozás a hagyományos szolgáltatások mellett kiterjedne az úgynevezett nem lineáris szolgáltatásokra is akként, hogy a legfontosabb rendelkezések meghatározásán túl jelentős mozgásteret h agyna a nemzeti szabályoknak. Várhatóan tehát az elektronikus médiát érintően az európai uniós folyamatok következtében is jogalkotási feladatok hárulnak majd az Országgyűlésre a nem oly távoli jövőben. A tavalyi nemzetközi történések közül kiemelkedik ann ak a jelentősége, hogy a június 16án befejeződött nemzetközi frekvenciaelosztó konferencián Magyarország a sikeres és eredményes
