Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
1264 hogy a költségeket ráterhelve a multinacionális cégekre, ezeket a kiadásokat lenyelessük velük, hogy népiesen fogalmazzak. A teherviselés nem jó szándék kérdése. A magyar társadalomban számtalan törvényi változás vagy változtatás van, és nem kérdezi k meg az illetőket, akiket sújt a törvény módosulása, hogy szeretnéke elviselni a költségnövekedést vagy nem. Nem véletlen - ezt csak hasonlatként mondom , hogy mindenről lehet népszavazást tartani, csak az adókról és a pénzügyi kihatásokról nem lehet. A z európai uniós átalakulás számtalan költséget okoz, most éppen az áramszolgáltató cégeknek. Miért kellene a költségvetésnek átvállalni ezeket a költségelemeket? Ráadásul nem nagy összeg az ő büdzséjükhöz képest, és megfelel annak a, mondjuk, 10 milliárd f orintnak, amit tavaly fölajánlottak választási hozzájárulásként a szocialisták mellett kampányolva ezek a cégek. (Podolák György közbeszólására:) Podolák úr, ez volt a helyzet. Valahogyan ellensúlyozni kellett Orbán elnök úrral szemben a luxusnyereséggel k apcsolatban kirobbant vitát. Ez történt, ez a politikai háttere ennek. Tehát itt lenne az alkalom arra, hogy ezeket a megígért támogatásokat vagy költségelemeket a költségvetés most bevegye. Az egyenlő teherviselés arra is felhívja a figyelmet, hogy nemcsa k a szegény néprétegek, nemcsak a kisvállalkozások és a magyar vállalkozások kötelesek adókat fizetni, hanem bizony kötelesek azok a nagy nemzetközi cégek is, akiket egyébként szeretettel fogadunk - tehát csak jöjjenek minél többen , csak rájuk is vonatko zzon mindazoknak a terheknek az elviselése, amiket egyébként magától értetődőnek tekintünk akkor, amikor egyszerű emberekről van szó. Podolák úr azt mondta - legyen ez a befejezés , hogy árcsökkenés valószínű. 1995 óta az energiaiparban számtalan esetben hivatkoztak a privatizációtól kezdve mindennél arra, hogy majd ezentúl ettől árcsökkenés lesz, ahogy azóta az áram és a gáz ára az inflációt meghaladó mértékben, hihetetlen módon megnőtt. Ez megint csak tény, nem én állítom, hanem egyszerűen a statisztikai évkönyveket elő kell venni, hogy mikor mennyi volt az áramnak és a gáznak az ára. Tehát igenis, amikor ezek a hivatkozások elhangoztak, akkor ezek nem feleltek meg a valóságnak. Most megint azt mondják nekünk, hogy ettől majd árcsökkenés várható, hogy ese tleg az ár csökkenni fog. Nem, az ár ettől függetlenül vagy ezzel együtt igenis növekedni fog; 2007 júliusától, utána 2008 januárjától töretlenül fog növekedni az ár, semmi köze ennek a törvénynek ehhez. Ez a törvény mentességet biztosít a nagy áramszolgál tató cégeknek vagy gázszolgáltató cégeknek egy költség kifizetése alól, és a magyar parlament baloldala nyilván az ország érdekében ezeket a cégeket mentesíteni akarja ez alól a díj alól. Ezt sem a KDNP, sem pedig a jobboldalon ülő pártok nem tudják és nem akarják elfogadni. Erről van szó, ez az általános vita tárgya. Tessék kiállni és elmondani, hogy miért kell nekünk kedvezményben részesíteni azokat a multinacionális cégeket, amelyek egyébként az utolsó fillérig bevasalnak minden tartozást, ha valaki nem tud fizetni. Ma Magyarországon - erről is szó volt Podolák úr hozzászólásában - hálózati veszteségről panaszkodnak. A hálózati veszteség egy eufemisztikus kifejezés, áramlopást jelent gyakorlatilag, tehát azok az emberek, akik nem tudják vagy nem akarják k ifizetni az áram díját, áramot lopnak, és ezek a multinacionális cégek pedig fel vannak hatalmazva arra, hogy minden eszközzel ez ellen eljárjanak. Ez nem ok arra, hogy a költségvetés 10 milliárd forintos támogatást adjon nekik. Köszönöm szépen a figyelmet . ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek. Podolák Györgyé a szó. PODOLÁK GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. A Deák képviselő úr által elmondottakon, ami az alapkérdést illeti, ami kimondottan a törvényelőterjesztéssel kapcsolatos, úgy gondolom, azon érdemes közösen elgondolkodnunk, hogy valóban igaze az a szám, amit hallottunk, hogy ez mindössze 10 milliárdos nagyságrendet tesz ki. Igaze, hogy az áfától, illetve az illetéktől való eltekintés ebben az esetben a fogyasztók javára szól, avagy netán a szolgáltatók javára? Mert a jelenlegi árképletben teljesen