Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes iparjogvédelmi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DORKOTA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1248 Fontos megemlíteni azt is, hogy ez év július 1jétől a javaslat lehetővé teszi a védjegyoltalom megújítására irányuló kérelmek elektronikus úton tö rténő benyújtását. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi aján lás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Előtte tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja nem állít vezérszónokot. Így megadom a szót Dorkota Lajosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. DORKOTA LAJOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/2424. számú törvé nyjavaslat, ahogy említette, három törvényt módosítana négy területen. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. számú törvényt, a védjegyek, földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. számú törvényt, valamint a formatervezési min ták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvényt érinti. (12.20) Az első terület, amelyet a módosítás érint: a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó marrakeshi egyezmény részét képezte a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapod ás, az úgynevezett TRIPSmegállapodás, amelyet 1998ban a IX. számú törvénnyel hirdettek ki. E megállapodás 31. cikke tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén valamely szabadalom hasznosítására kényszerenged ély adható. A közegészségügyi problémák kezelése érdekében azonban a legtöbb fejlődő ország, illetve a legkevésbé fejlett országok ezeket nem tudták igénybe venni, ezekkel a feltételekkel nem tudtak élni. Éppen ezért a WTO 2001. november 14én, negyedik mi niszteri konferenciáján elfogadta a TRIPSmegállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozatot, amely a WTO tagjainak teljeskörűen gyakorolhatóvá, lehetővé tette, és mindenki számára hozzáférhetővé tette a gyógyszerek hozzáférését. A do hai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtására született meg a WTO általános tanácsának 2003. augusztus 30i határozata, amely új kényszerengedélyezési eljárást szabályozott. Ezt az Európai Bizottság a határozat rendelkezéseinek átültetésére vonatkozó kötelez ettsége tudatában, annak érdekében a 816/2006/EK rendeletében elfogadta, az Európai Parlament pedig 2005. december 1jén tette meg ugyanezt, ezáltal a gyógyszerek hozzáférhetősége könnyebbé és jobban megoldhatóvá vált. A rendelet preambuluma előírja, elvár ja a rendszer jóhiszemű alkalmazását, illetve alapelvként rögzíti az ipar- és kereskedelempolitikai célok érdekében történő felhasználás tilalmát. A rendelet olyan gyógyszeripari termékek előállítására és értékesítésére vonatkozó, szabadalmi vagy kiegészít ő oltalmi tanúsítványokkal kapcsolatos kényszerengedélyek megadására ajánlást szabályoz, amely termékeket a jogosult importáló országok közegészségügyi problémáik kezelésére használhatják. A jogosult importáló országok körét a rendelet 4. cikke határozza m eg. Az illetékes tagállami hatóságoknak a benyújtott kérelmekről haladéktalanul értesítést kell küldeniük a jogosultaknak. Ez fontos garanciális szabály. A 7. cikk azt tartalmazza, hogy az illetékes tagállami hatóságok kötelesek lehetőséget biztosítani a j ogosultnak arra, hogy a kényszerengedély megadása előtt a kérelemmel kapcsolatban nyilatkozatot tegyen, és a kérelem kapcsán minden lényeges információt a hatóság rendelkezésére bocsásson. A rendelet a kérelmező kötelezettségeként írja elő annak bizonyítás át, hogy a kérelem benyújtását megelőzően tárgyalásokat folytatott a jogosulttal a hasznosítási engedélyezési eljárás
