Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 20 (58. szám) - Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KIS PÉTER LÁSZLÓ, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1225 Azt gondolom tehát, hogy i lyen szempontból nézve is ez egy jó irányú törvényjavaslat. Mielőtt visszatérnék az erős vagy nem erős kérdésére, még egy nagyon fontos kérdésre szeretnék ez előtt kitérni. Ez pedig nem más, mint hogy jóe, hogyha „a szennyező fizet” elvét ennyire hangozta tjuk. Igen. Ezzel nagyon egyetértünk. De azzal is egyet kell hogy értsünk, hogy „a szennyező fizet” elvét csak azt követően lehet érvényesíteni, hogy megpróbáljuk előtte megelőzni a bajt. Mert egy környezeti kárért helyt lehet állni. És? Attól még a kár ne m következett be? Minden reparálható? Nem hiszem. Minden nem lesz reparálható. Ezért egyáltalán nem baj, ha a szabályozásban mindig, az egyébként helyes „a szennyező fizet” elvének érvényesítése mellett is súlyt helyezünk arra, hogy vajon az alkalmazott fe lelősségi szabály a megelőzés szempontjait is figyelembe veszie. E tekintetben azt tudom mondani, hogy a legjobb megelőzést az a jól szankcionált törvény fogja elérni, amelyik olyan kemény kötelezettséget ír elő „a szennyező fizet” elvén, hogy ne legyen k edve senkinek kárt okozni, és ezáltal nem is kerül érvényesítésre „a szennyező fizet” elve, merthogy nincs kár, merthogy sikerült megelőzni. Mindezeket figyelembe véve, megtekintve a négy törvény módosítását kezdeményező T/2425. számú törvényjavaslatot, en gedjék meg, hogy elsősorban annak a környezeti felelősség kérdésével szigorúbban foglalkozó 6. §a környékére térjek ki, amelyik a környezet védelmének általános szabályairól szóló '95. évi LIII. törvény 101., 102., 103., 104. §ait érinti. Miért kívánok e zzel foglalkozni? Azért, mert ehhez egy picit bátrabban hozzá kellene nyúlni. Jók azok a javaslatok, amik itt szerepelnek, de megítélésünk szerint itt az ideje egy picit továbblépni. Mi is legyen ez a továbblépés? Ebben a továbblépésben fontosnak tartom az t, hogy ne tekintsük a büntetőjogi szankciót a visszatartás szempontjából a legalkalmasabb szankciónak. Hiszen ezerszer találkozunk azzal, hogy valaki lop, leüli, megint lop, kap valami bírságot, amit lopott, abból kifizeti, ismerhetünk hasonló dolgokat. H a meg tudjuk gátolni, no nem bezárással, hanem valamilyen más módon a lopást - és ez valószínűleg nem büntetőjogi eszköz lesz, hanem például mert elveszik tőle azt a gépjárművet, amivel folyamatosan lopni jár , többet tettünk azért, hogy többé ne lopjon. Ilyen irányú javaslatot tartalmaz a Ház előtt lévő egy másik törvény, a büntető törvénykönyv módosítása. Okuljunk ebből; nem feltétlenül az emberek becsukása az, amivel vissza lehet őket tartani, hanem valamilyen más, az egzisztenciájukat komolyan érintő k övetkezmény, ami visszatarthatja őket. Mi lehet itt ez? Helyesen bizonyos esetekre a törvény előírja azt - a mostani törvénymódosító javaslat is, és megjegyzem, a korábbi törvény is tartalmazott ilyen előírásokat , hogy a tevékenység folytatását nemcsak k orlátozhatja, hanem meg is szüntetheti a hatóság. Azt gondolom, hogy fordítva ülünk a lovon. Ez így helyénvaló; na de mi van, ha kárt okoz? Ha megnézzük a szabályokat, bizony a kár okozása, a reparálás, a helyreállítás, annak a kötelezettsége nem szerepel azon esetek sorában, amelyekre ez a bizonyos korlátozási lehetőség megnyílik ezzel a törvényjavaslattal. Én azt gondolom, hogy helyénvaló mindaddig a korlátozás, a tevékenység folytatásának a tiltása, ameddig az okozott kárért való helytállás be nem követk ezik. De menjünk még eggyel tovább! Hát miért van szükség ehhez külön hatósági engedélyre? Sokkal inkább helyénvaló, hogyha bekövetkezik ez a kár, mindaddig, ameddig a kárért való helytállási kötelezettség nem teljesül, a törvény erejénél fogva ne folytath assa ezt a tevékenységet az az illető. Azt gondolom, méltányos, hogy elsősorban közérdekből ez alól felmentést adhat adott esetben a bíróság. Tehát a mostani, „egyébként minden megy tovább, de az okozott kárral kapcsolatosan valamit kell tenned” helyzet he lyett legyen az egész egzisztenciájára komoly súlya annak, hogy okozott egy olyan kárt, amely a környezet szennyezésével, veszélyeztetésével vagy a környezetben okozott káron keresztül mások számára is kárt eredményezett. Azt gondolom, ennek sokkal nagyobb visszatartó ereje volna, mint a mostani szabálynak, amelyik azt mondja, hogyha kifizetem a bírságot, hát akkor majd egyezkedem a hatósággal, hogy azért mégiscsak hadd folytassam tovább én ezt a tevékenységet.
