Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 13 (48. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
122 Összességében véve a törvényjavaslat előterjesztését az SZDSZ frakciója indokoltnak tartja. Az egészét támogatni tudjuk. Néhány módosítást örömmel vennénk, és azt különösen nagy örömmel vennénk, ha ebben a Házban erre vonatkozóan egyetértés alakulna ki, mert akkor talán nagy többséggel tudjuk a végén a javaslatot elfogadni. Kö szönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a KDNPképviselőcsoport vezérszónokának; őt majd Herényi Károly követi, az MDFből. DR. SALAMON LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcso portja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vita funkciója, mint tudjuk, a törvényjavaslat szükségességével, szabályozási elveivel való foglalatosság, az ebben való állásfoglalá s, ezeknek a kérdéseknek, az ide kapcsolódó problémáknak a megvitatása. Az itt elhangzott korábbi felszólalások is gyakorlatilag ennek a megközelítésnek a jegyében hangzottak el, részben és meglehetősen részletes terjedelemben, dicséretes módon a törvényja vaslat egyes elemeit boncolgatva, és azokból vonva le következtetést a törvényjavaslat szükségességével kapcsolatosan, illetőleg szabályozási elveivel kapcsolatosan, de részben általánosságban is. A korábban most elhangzott felszólalásokban, úgy érzem, a h angsúly a törvényjavaslat egyes megoldásainak az elemzésére helyeződött, és talán bizonyos egyensúlyteremtés okából is én inkább azt a gondolatmenetet vállalom magamra, amely általánosságban nem annyira a törvényjavaslat egyes részletes megoldásait illeti, hanem általánosságban elemzi a törvényjavaslat szükségességével, alapelveivel kapcsolatos kérdéseket. Nos, ennek jegyében nézzük, mivel indokolta a kormány a törvényjavaslat benyújtását, illetőleg kéri ehhez az Országgyűlés támogatását. Két indokot lehet felfedezni, amely egyébként a törvényjavaslathoz fűzött indoklásban is megjelenik. Az egyik, hogy az uniós jogalkotásnak, a közösségi jognak való megfelelés kívánja e törvény megalkotását és elfogadását, ez a nemzetközi jogi kötelezettségeknek történő megf elelés. A másik érvrendszer pedig az, hogy a hatályos büntetőjogi rendelkezésekkel kapcsolatos újabb tapasztalatok teszik szükségessé azt, hogy egyes, társadalomra veszélyes cselekmények hatékonyabb büntetőjogi üldözését biztosítani tudjuk. Ezek olyan okok és olyan célkitűzések, amelyek valóban indokolttá teszik, tehetik egy ilyen törvényjavaslatnak az elfogadását. Mindenesetre - és úgy gondolom, e törvényjavaslat vitájánál nem felesleges erről beszélni - a törvényi szabályozás általános szempontjait érdeme s általánosságban értékelni, és hogy így mondjam, különös figyelem körébe vonni, tudniillik egy törvényjavaslat megalkotásánál két egymással versengő, bizonyos fokig versengő követelmény kielégítésére van szükség. Az egyik, hogy az a törvényalkotás feladat a, hogy szülessenek olyan törvények, amelyek alkalmasak funkciójuk betöltésére, vagy ha már van ilyen törvény, és nem teljesen alkalmas a feladata betöltésére, akkor ez a törvény módosításra kerüljön. Tehát ez az egyik követelmény, hogy a törvények legyene k alkalmasak funkciójuk betöltésére. A másik követelmény viszont a jog stabilitása. Nagyon fontos követelmény, erről is beszélt néhány előttem szóló vezérszónok. Arról van szó, hogy a törvények szerepéből és funkciójából adódóan fontos, hogy ezek a szabály ozások lehetőséghez képest állandóságot mutassanak, ne legyenek egyik napról a másik napra változóak, hiszen itt normatív jellegű szabályozásról van szó. Más oldalról megfogalmazva a jogi stabilitás követelménye az előbb említett két versengő követelmény k özül, tehát a második követelmény a jogi stabilitás követelménye, a jogbiztonság szempontjának a megvalósulását szolgálja. (11.10)
