Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. március 19 (57. szám) - A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi genfi egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
1161 erősíteni. Emiatt nem kértem volna szót, tisztelt Ház. Súlyosabb oka van annak, ami miatt szót kellett kérnem. Mi egymás után elfogadunk különböző nemzetközi egy ezményeket, ezeket kihirdetjük, még talán bizonyos mértékig igyekszünk is betartani. Azt azonban, hogy mi van ezek mögött, hogy tartalmilag mit jelentenek ezek a következőkben, azt nagyon ritkán vagyunk hajlandók megvizsgálni, még kevésbé, hogy mit jelent ez összességében, éspediglen vane olyan hatása, vannake olyan hatásai, mint amilyeneket ezektől az egyezményektől remélünk. Ami miatt konkrétan szót kértem, tisztelt Ház, az a melléklete, a kategóriajegyzéke ennek a bizonyos egyezménynek, amely a 11. pon tban kifejezetten a települési hulladékot égető berendezésekről szól. Meg kell kérdeznem, vajon az egyezmény, amelyhez mi is csatlakoztunk, Ausztria is csatlakozott, mekkora könnyebbséget jelent Szentgotthárdnak. Meg kell kérdeznem, hogy vajon az elkövetke zendő időkben az erre történő hivatkozások jelenteneke valamit is, valami olyan változást, mint amire számítanánk, vagy amire számítanunk kellene. Nem alapvetően arról van itt szó, hogy megszületnek nemzetközi egyezmények, el is fogadjuk, ezek mögött ninc senek szankciók, a teljesítéshez szükséges források; ellenkezőleg, éppen arról van szó, hogy a gazdag és szegény országok közötti egyenlőségjel miatt egyesek végre tudják vagy akarják hajtani, mások ha akarják, sem tudják végrehajtani? Alapjában vé ve tehát azt gondolom, hogy ürügyként kellett felhasználnom - mert nem tudtam máskor ebben az ügyben megszólalni - ezt a jegyzőkönyvet, amely jegyzőkönyv az én számomra azt példázza: keményen dolgozhatunk a kiotói egyezmény mentén, elmondhatjuk sokszor, ho gy milyen kiváló dolog lesz ahhoz csatlakozni és betartani bizonyos követelményeket. De amíg nem sikerül megoldani - és ez irányban kellene közösen nagy lépéseket tennünk , hogy azoknak a feltételrendszerei is létrejöjjenek, hogy a feltételrendszerek mögö tt ott legyenek azok a gazdasági tényezők is, azok hiányában ezek csak vágyálmok maradnak, reménységek maradnak, és csalódást okoznak. Ezért arra gondolok, tisztelt Ház, hogy az elkövetkezendő időben szükség lenne arra, hogy a környezetvédelem területén ne szülessenek olyan döntések, mint most legutóbb a kiotói egyezmény alapján, ahol azt kérjük, hogy bizonyos dolgokat ne kelljen olyan mértékben és oly módon teljesítenünk, hanem szülessenek olyan döntések, ahol a gazdag és szegényebb országok között megszül essen annak a feltétele, hogy a gazdagabb országok nagyobb terheket vállaljanak. Vállalják azoknak a következményeit is, amelyeknek alapjában véve maguk voltak az okozói. Azt gondolom, ha e tekintetben lesz egy előrelépés, akkor nem ez az egyezmény, nem ez a jegyzőkönyv, hanem a szándék, amelyről most szóltam, és amely reményeim szerint mindannyiunk közös szándéka, előreviheti valóban majd a környezetvédelem ügyét. Egyebekben pedig úgy gondolom, természetszerűleg támogatni kell a javaslatot. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót V. Németh Zsolt képviselő úrnak, Fidesz. V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem népszerű feladat egyezmények, nemzetközi egyezmények esetén fe lszólalni, de hogy mégis megteszem, annak konkrét oka van. Én is TuriKovács Béla képviselőtársamhoz szeretnék kapcsolódni, mégpedig nem egy nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő levegőszennyezés kapcsán, hanem egy kis távolságra jutó, országhatáro n átnyúló levegőszennyezés kapcsán. (18.40) A címből is látszik, hogy a levegőszennyezés nem ismeri az országhatárt, és egyegy szennyezőforrás messzemessze az országhatáron túl is kifejti káros hatását. Különösen így van ez akkor, ha a magyar országhatár tól mindössze száz méterre akarnak sze métégetőt építeni. Maga az
