Országgyűlési napló - 2006. évi téli rendkívüli ülésszak
2006. december 18 (45. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ERDŐS NORBERT (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
143 Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Erdős Norbert képviselő úr, a Fidesz képviselője: “Az Útravalóösztöndíjprogramról” címmel. Ötperces időkeretben megadom a szót. Parancsoljon! ERDŐS NORBERT (Fid esz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az oktatási miniszter úr írásban feltett kérdésemre büszkén említi az esélyegyenlőség fokozott érvényre jutását az oktatási törvény módosítása után. A helyzet sajnos korántsem ilyen rózsás, hiszen az évek óta reformra váró szociális támogatási rendszer visszásságai egyre nyilvánvalóbbak. Az elmúlt évek egyik valóban jó kezdeményezése volt az Útravalóösztöndíjprogram elindítása; nem is tartott sokáig a virágzása. Ebben a tanévben diákok százai, de talán nem túl zok, ha ezrei értesültek arról, hogy forráshiány miatt utasították el a pályázatukat. Olyan középiskolába felvételt nyert diákok is elestek ettől a lehetőségtől, akik az általános iskolában végigcsinálták a programot, amelynek neve: Út a középiskolába. A r ászoruló diákok, családok ezreit alázza meg az önök által felállított ellentmondásos rendszer, amely a szociális alapon járó támogatásokra való jogosultságot, illetve több pályázaton való részvétel feltételeit határozza meg. A gyermekvédelmi kedvezmény szo ciálliberális módon való beépítése a családi pótlékba hátrányos helyzetű gyermekek ezreinek okoz még nagyobb lemaradást társaihoz képest. Mit jelent ez a hétköznapi életben? A szociálisan rászoruló családok rendszeres gyermekvédelmi támogatása a szülők bel eegyezése esetén évekig az iskolákhoz került, ami garancia volt arra, hogy az érintett tanulók napi háromszori étkezéshez jutottak. Most viszont, mire a térítési díjak beszedésére kerül a sor, a családok jövedelmét rég elvitték az egekig emelt közműdíjak. De említhetjük itt azt az igencsak érdekes helyzetet is, amely az árvasághoz köthető ellátások körül kialakult. Valamilyen érdekes okból ugyanis önök hátrányosan megkülönböztetik azokat a szülőket és gyermekeiket, akik a házastárs halála miatt nevelik egye dül gyermekeiket. Ezek a családok ugyanis az összes létező szociális alapú támogatásból, de még az Útravalóösztöndíjprogramból is kiesnek. (23.10) Az amúgy igen alacsony árvasági segély arra ugyanis éppen elég, hogy a család egy főre jutó jövedelmébe besz ámítva a gyermekvédelmi kedvezményhez szükséges szint fölé tolja a család jövedelmét. Ugyanakkor szinte valamennyi kedvezmény igénybevételéhez a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság az irányadó, valamint ha a család hitelt szeretne felvenni, már ne m számítják be a család jövedelmébe az árvasági segélyt. Elgondolkodtató az árvasági segély mértéke is. A törvény ugyanis nem tesz különbséget aközött, hogy valaki egyik vagy esetleg mindkét szülőjét elveszíti, mind a két esetben azonos összegű árvasá gi segélyre jogosult. Ön is beláthatja, tisztelt államtitkár úr, hogy ez távol áll a méltányosság fogalmától. Hol itt az esélyegyenlőség? Tisztelt Államtitkár Úr! Tudjae ön, hogy ebben a tanévben a hátrányos helyzetű felső tagozatos és középiskolás diákok 1015 százaléka már nem ebédel az iskolákban, mert a térítési díj befizetéséig a számlák és a tartozások felemésztik az elszegényedett családok jövedelmét? Mit mond majd az államtitkár úr annak a mezőberényi, engem fogadóórámon megkereső, három árva gyerm ekét egyedül nevelő, munkanélküli anyának, akinek jövedelme paradox módon már meghaladja az ingyenes tankönyvellátáshoz és a kedvezményes étkezéshez, az Útravalóösztöndíjprogramhoz, de még a szociális segélyhez szükséges határt is. Tisztelettel várom vála szát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Arató Gergely államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár :
