Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 30 (26. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HÁRS GÁBOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HÁRS GÁBOR (MSZP):
912 mondja, hogy példának okáért a választási gyűlés, amely csak bejelentésköteles, nem azt jelenti, hogy hetekre letáborozunk a Parlament előtt. És nem engedem meg azt, hogy választási gyűlésre hivatkozva vadkempinget csinálunk a Kossuth térből. Azt mondom, hogy mikö zben nekem erről természetesen van személyes véleményem, de épp azért, mert ez is tárgya a mai vitáknak, talán nem baj, ha egy lépéssel egy pillanatra hátralépünk, és azt mondjuk kormánytól független, nagy tekintélyű jogászoknak, hogy nézzünk rá, kinek van ebben a vitában igaza, még akkor is, ha hajlok arra, hogy ebben az ügyben önnek, miniszterelnök úr, közelebb áll az igazsághoz a véleménye, mint azoknak, akik azt mondják, hogy itt jogi probléma van. Itt felelősségprobléma van elsősorban. (Az elnök a csen gő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hárs Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából: “Hogyan keltik rossz hírünket a nagyvilágban?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. HÁRS GÁBOR (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Amikor Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde ny ilvánosságra került, s nemcsak az derült ki, hogy sok éven át, ciklusokat átívelően szenvedett csorbát az igazságmondás, hanem az is, hogy éppen az ország újrajelölt miniszterelnöke akar ennek véget vetni, Orbán Viktor és csapata újult erővel indította meg a kormány leváltását célzó kampányát. A puszta elhatározás azonban ehhez kevésnek bizonyult. A választók október 1jén komoly figyelmeztetésben részesítették a kormánypártokat és magát a kormányt, de ez itt a parlamentben nem teremtett új helyzetet. A kor mányfő bizalmat kapott a koalíció pártjaitól, és az Európai Bizottságtól kapott megerősítés után a konvergenciaprogram immár nem vitákra, hanem megvalósításra vár. Orbán Viktor ezt persze nehezen tudja elviselni. A konstruktív parlamenti munka helyett utcá ra hívja híveit, s olyan, a távoli jövőbe vesző ötletekkel áll elő, mint legutóbb a népszavazási “heti hetes”. Hadjáratába bevonja külföldi partnereit, így az Unió néppárti frakcióelnökét, aki készségesen támadja meg a magyar miniszterelnököt. “Ő az - idéz em , aki az országot politikai és legfőképpen erkölcsi válságba sodorta azáltal, hogy félrevezette az embereket.” - mondja Martens elnök. Vele az Európai Parlament másik nagy tömörülésének vezetője, a szocialista Rasmussen veszi fel a kesztyűt: “Ön sajtój elentések szerint kijelentette, hogy: »A jelenlegi magyar forrongás egy ember miatt tört ki.« Valóban, lehet, hogy egy ember miatt, de ki lenne az? Nyomós érvek szólnak amellett, hogy kijelenthessük, a kialakult helyzet valódi okozója Orbán Viktor (Felzúdu lás a Fidesz és a KDNP padsoraiban.) , akinek meghívását egy utcai tüntetésre (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) ön meggondolatlanul elfogadta. Orbán Viktor nem akart részt venni…” - hangsúlyozom, képviselőtársaim, hogy idézek… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Képviselőtársaim! HÁRS GÁBOR (MSZP) : “…Orbán Viktor nem akart részt venni a parlamenti bizalmi szavazáson, ultimátumot adott a miniszterelnök lemondására, s a kampányrendezvényen, amelyen ön is jelen volt, illegiti mnek nevezte a jelenlegi kormányt. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Ezek nem egy felelős ellenzéki vezető megnyilatkozásai, sokkal inkább azt a benyomást kelti az egész világ előtt, hogy egyszerűen nem fogadja el a legutóbbi parlamenti választá sok eredményét.” A Fidesz elnöke az utca felheccelése után az Európai Parlamentbe siet, hogy ott elmondja - újra egy idézet : “Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy nem nyújt segédkezet semmilyen megfontolásból sem a hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó