Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 25 (25. szám) - A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter:
819 Az meg, hogy az OTCszereket kivisszük, egyenesen merénylet a gyógyszerbiztonság ellen. Ugyanis a biztonság és az olcsóság egymást kioltó fogalom ebben az esetben. Ha én egy keresk edelmi egységben az elvárható gondosságnak megfelelően, külön megfelelő csomagolást, megfelelő szakképzettséggel bíró árusító személyzetet biztosítok, akkor ez nem garantálja azt, hogy olcsóbb lesz a szer, mint amit a patikában be tudnak szerezni, és nincs erre társadalmi igény. (11.20) Vagy ha el is fogadjuk ezt, hogy mondjuk, ha valakinek fáj a foga vagy a feje, éjszaka erre ébred, hozzájusson, mindenki tudja, ha valaki nagyon akar, hozzá tud jutni. Ha óvszert vagy tampont lehet automatából árusí tani, akkor az is megoldás lehet, hogy megkérjük, kötelezzük a patikusokat arra, működtessenek ilyen jellegű automatát, amelyből maximum egykét gyógyszerhez, minimális dozírozásban, de mégis szakmai felügyelet alatt hozzá lehet jutni. Többféle megoldás va n. Ha vették volna a fáradságot, lehetőség lett volna arra, miniszter úr, hogy az érintettekkel leüljenek korrekt módon tárgyalni. Igaza van Béki képviselő asszonynak abban, hogy nem tudtak volna megegyezni. Nem történt volna meg az, hogy a végén felállnak , és azt mondják, hogy na, erről álmodtunk mindannyian, ez az optimális megoldás, hiszen itt érdekek ütköznek. De legalább olyan durva hibák nem kerültek volna bele a törvényjavaslatba, amik most benne vannak. És a kormányzat elgondolkodhatott volna azon, hogy amit a többi szereplő mond, annak vane alapja vagy nincs. Mert a nyilatkozatháború során a patikaalapítással kapcsolatban nyitottnak bizonyult az érdekképviselet, illetve a Magyar Gyógyszerész Kamara, tehát lehetett volna egy olyan konszenzushoz köze li megoldást találni, ami annak a reményével kecsegtetne, hogy meghatározott időn belül törvény lesz ebből, és hatályosulni is fog. Mert egy ilyen áterőszakolt törvényjavaslatnak a hatályosulása komoly kétségeket vet fel. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék i oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, a vitának jót fog tenni egy rövid kávészünet. 11 óra 35 perckor folytatjuk munkánkat. (Szünet: 11.21 – 11.42 Elnök: Harrach Péter Jegyzők: Béki Gabriella és Szűcs Lajos) ELNÖK (Harr ach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Kökény Mihály képviselő úré a szó. (Dr. Kökény Mihály: A miniszter úr jelentkezett! - Kovács Tibor: A kormány tagja! - Dr. Kökény Mihály: A kormány tagja!) Való igaz, köszönöm a figyelmeztetést. Norm ál szót kért a miniszter úr, tehát nem két percben, hanem hosszabban kíván beszélni. Öné a szó. DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már ez a mai vitanap, az általános vita, a vezérszónoki hozzászólások is jelzik, hogy hosszú, kemény és - reményeim szerint - eredményes vita áll előttünk, nemcsak azért, mert ez a reform első törvénye, hanem azért is, mert kiemelkedő jelentőségű törvény. Engedjék meg, hogy a vezérszónoki hozzászólások alapján felhívjam valamir e képviselőtársaim figyelmét: miről szól ez a törvény? Miről szól ez a hosszú nevű törvény, amelynek már a neve is talán szokatlan egy kicsit: gyógyszergazdaságosságról szóló törvény. Ez a törvény, tisztelt képviselőtársaim, nem a kasszáról vagy annak a t úllépéséről szól, nem a kamaráról szól ez a törvény, nem is a benzinkútról vagy a multinacionális cégekről, nem is a gyógyszerészekről elsősorban, vagy nem a hazai vagy a külföldi gyógyszergyártókról. Ez a törvény, tisztelt képviselőtársaim, a betegekről s zól, arról szól, hogy mindennek az árát a betegek fizetik meg, arról szól, hogy példátlan mértékben emelkedik a betegek gyógyszerkiadása, és
