Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 24 (24. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
754 felmentést adok magamnak, és a törvényt megkerülhetem, vagy a törvény ellen cselekedhetek, különösképpen ha célszerűségi szempontból is a Műsorszolgáltatási Alap a Pető Iván képviselőtársam által kifejtettekkel megkérdőjelezhető. És ez átvezet a másik kérdésre, ami miatt, ha csak erről a kérdésről tárgyalnánk is, nemmel kellene hogy szavazzak erre a beszámolóra , ez pedig a bizonyos hosszabbítás kérdése, amit egyébként nagyon ügyesen fogalmazott meg az ORTT a beszámolójában, mert ennek a legsúlyosabb kérdésnek a 350 oldalas anyagból mintegy négy oldalt szentelt, amely négy oldalból az a kérdés, hogy mit nem tudun k meg. Nagyon egyszerűen azt mondja arra, hogy milyen indokok alapján hosszabbították meg: célszerűségi, hatékonysági és gazdasági okokból. Most föl kell tennem a kérdést, miután többet nem tartalmaz a beszámoló: kinek a gazdasági, kinek a hatékonysági és kinek a célszerűségi okából? Ez egy alapkérdés, mert azt gondolom, hogy amikor erről a kérdésről beszélünk, akkor az egész médiapiacot, beleértve a közszolgálati műsorszolgáltatók helyzetét is, figyelembe kellene venni. Hogyan fogja érinteni ez a döntés a jövőben például a közszolgálati műsorszolgáltatókat vagy - hogy képviselőtársamnak válaszoljak - a digitalizálás kérdését? Vagy pedig a megszerzett monopóliumok védelmét és a verseny kizárását szolgálja az ilyen típusú döntés? És ez csak az egyik kérdés, m iután többet ebben az anyagban nem találunk, hogy célszerűségi, hatékonysági és gazdasági okokból hosszabbították meg; akkor elemezzük, hogy a médiapiacra ez a döntés milyen hatással lehet. Például olyan hatással lehet, hogy a digitális átállás kérdését me gkerülik, mint ahogy a lopakodó jogalkotás folyik. Például olyan hatással lehet, hogy az amúgy is monopóliumot élvező műsorszolgáltatók közpénzekből fogják a digitalizálást végrehajtani. Például olyan hatása lehet, hogy az amúgy is rendkívül súlyos gazdasá gi körülmények között működő közszolgálati műsorszolgáltatókkal szemben további versenyelőnyt fognak élvezni. Tehát ez a döntés piaczavaró, és ez a döntés a verseny tisztaságát is megkérdőjelezheti, az egész médiaegyensúlytalanságot konzerválja. Most nézz ük azokat a kérdéseket, hogy jogi szempontból helytállóake ezek az érvek, bár a beszámoló ezt sem tartalmazza, vagy azt a szakvéleményt sem idézi, ami alapján ez a döntés történt; helytállóe ez a döntés, a jogi kritikát kiálljae, megfelele a jogállamis ági kritériumoknak. Először is egy jogalkalmazó, amikor egy törvényt alkalmaznia kell, nyelvtanilogikai értelemben kell hogy megközelítse a törvény szövegét. Tehát amikor a magyar nyelvben meghosszabbíthatja, akkor az nem kötelesség, hanem lehetőség; más kérdés, hogy tartalmilag taglalja, hogy milyen esetekben hosszabbíthatja meg, illetőleg milyen feltételei vannak. Kétségtelen tény, hogy alaki szempontból a műsorszolgáltatók a kérvényt beadták. Más kérdés a meghosszabbítás időpontja, ha amellett döntenek, hogy meghosszabbítható. A meghosszabbítás időpontja pedig, meg kell mondanom, hogy most már az őszödi beszéd birtokában sajátos értelmezést nyer, hogy miért kellett meghosszabbítani ezeknek a műsorszolgáltatóknak, és utána külön tartalmi kérdésként elemez ni kell, hogy a választások során ezek a műsorszolgáltatók vajon a választók tisztánlátását segítették, vagy pedig elhomályosították a választások időszakában úgy, hogy a választások előtt történt ez a meghosszabbítás. Holott a jogszabály nem ezt írja elő, ez külön magyarázatra szorulna, de a beszámolóban erre sem kapunk választ. Végül nézzük meg, hogy ha meghosszabbíthatja, akkor mik a kizáró okok. Kétségtelen tény, hogy vannak olyan jogszabályok, ahol a jogalkotó a jogalkalmazóra, illetőleg a bírói gyakor latra bízza annak a kérdésnek az eldöntését, hogy egy adott jogszabálynak mi a tartalma, sok esetben ezt a bírói gyakorlat tárja fel. Tehát mi az, hogy súlyos jogsértés: adott esetben nyilvánvaló, hogy ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a jogalko tónak az eredeti szándéka az volt, hogy ezt a gyakorlat tárja föl, a bírói gyakorlat tárja föl. Azonban nyelvtani értelmezés szerint a szöveg úgy hangzik, hogy súlyos vagy ismételt jogsértés esetén, tehát nem konjunktív feltételként, hanem vagylagos feltét elként határozta meg a
