Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Mentelmi ügyről - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
76 Ez, ami most történt és ami idáig történt, több mint felelőtlenség, és bizony kevesebb, mint hazafiság. (Az elnö k a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Erre a hazafiságra van szükségünk, hogy méltó, érdemes, a nemzet javát szolgáló… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Frakcióvezető úr… HERÉNYI KÁROLY (MDF) : …döntéseket tudjunk hozni. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A kormány részéről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat illeti a szó. Miniszterelnök úr! GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Hölgyeim és Uraim! A frakcióvezető úr hozzászólását (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) , felvetését felelős és racionális kérdésfeltevésnek gondoljuk. Azt gondoljuk, hogy Magyarországon, bár ha vannak is közöttünk viták, ezeknek a vitáknak a megoldása egykét fontos alape lv kimondását igényli. Melyek lehetnek ezek? Az ön által említett hét pontot megelőzően talán a legfontosabb, hogy tudomásul vesszük, hogy valamennyiünk mandátuma a választóktól származik, a választóktól kapott mandátum alapján politizáló személyeket és sz ervezeteket, azok legitimitását nem kérdőjelezzük meg, nem tekintjük önmagunkat a nemzet egyetlen és kizárólagos képviselőjének, tudomásul vesszük, hogy a riválisaink épp olyan módon az alkotmányos keretek között a közjót szolgálják, mint ahogy a közjót kí vánjuk mi magunk is szolgálni, más oldalról viszont határozottan nemet mondunk minden olyan szélsőséges törekvésre, ami túlmutat a demokratikus alkotmány keretein, és akkor sem vagyunk velük hajlandóak együttműködni, ha egyébként ez a fajta együttműködés s zűk hatalmi érdekből akár logikusnak is tűnne. Ezek nem bonyolult elvek. Ha ezeket elfogadják az Országgyűlés pártjai és parlamentjei (Sic!) , akkor megteremtődik az együttműködésnek, a normális Magyarországnak a politikai feltétele. Hogy ezzel az együttműk ödéssel egy sikeres Magyarország politikáját valósíthassuk meg, ahhoz pedig nagyjából azokról a kérdésekről kell szót váltani, amelyekről a frakcióvezető úr szólt. Gyorsan végighallgatva az ön hét pontját, a fő elvekben, célokban nincsen különbség. Nyilván az ördög a részletekben van. Vannak olyan pontjai, amelyekkel persze tudok vitatkozni. Ilyen mindjárt a legelsőben elmondott ítélete. Olyan sokszor szoktuk azt mondani, szinte már ösztönösen és automatikusan, hogy a kormány fűnyíróelvszerűen teszi a dolgá t. Nem így van ez, frakcióvezető úr! Hadd emlékeztessem önt arra, hogy a minisztériumok átalakításával, átszervezésével most például annak a mezőgazdasági minisztériumnak, amelyik éppen szakpolitikai alkotó szerepének jelentős részét a közös európai agrárp olitika érvényesítésével elveszítette, ennek a minisztériumnak a létszáma így több mint 50 százalékkal csökken. A munkaügyi felügyelet vagy a fogyasztóvédelem létszáma pedig nem csökken. Nem az a helyzet, amit ön mond. Nem az a helyzet, hogy egyszerűen csa k létszámcsökkentés van. Nem a minisztériumok számának a csökkentése a legnagyobb fegyvertény, hanem az, hogy a minisztériumok mögötti igazgatási világ egységesül, áttekintésre került az egyes intézmények és szervezetek feladata, hogy a megyei szervezetek új regionális intézményeket alkotnak, hogy az igazgatásban működők számára egy kompetenciaalapú, teljesítménymérésen alapuló bérezési és juttatási rendszer kerül kidolgozásra. Azaz amit ön mond, azzal egyetértünk, hogy egy hatékony és kisebb állam szüksége s, de a mögéje tett kritika, nagyon remélem, hogy pusztán csak abból származik, hogy nem minden részletében ismert a kormánynak nemcsak a törekvése, hanem most már az elmúlt több hónapban megtett intézkedése és gyakorolt döntései is. Még egy pontra hadd té rjek ki, a sokat emlegetett hatástanulmányok kérdésére. Vannake hatástanulmányok egészségügyben meg nyugdíjban? Csak magunk között mondom: csaknem Dunát
