Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Mentelmi ügyről - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
72 keltettek, mintha kiadáscsökkentés nélkül az egyensúly érdemben módosítható lenne Magyarországon. Ha tehát megvan a felismerés, és immáron a nyilvánosság előtt is mást mondanak, mint amit a választások előtt mondtak, akkor azt gondolom, van ért elme annak, hogy a szükséges feladatokról beszéljünk. Ennek a módja sokféle lehet. Alkotmányos demokráciában nyilvánvalóan logikusnak tűnik, hogy - az alkotmány által szabályozottan - az Országgyűlés plenáris ülésén, országgyűlési bizottságokban beszéljük meg azokat a kérdéseket, amely kérdések akár e négy reformterületet érintően, akár más területet érintően szükségesek Magyarországon. Itt volt az Országgyűlés előtt az egyensúlyteremtés érdekében szükséges, kiigazításokat tartalmazó törvények sora - akkor nem így gondolta az ellenzék. Júliusban ezt nem ismerte el, júliusban mást mondott, másként érvelt. De miután bekövetkezett a helyzet, amely most már itt van előttünk, nevezetesen, ők is belátják, hogy erre szükség van, azt gondolom, érdemes lenne a követk ező időszakban parlament elé kerülő törvények döntéshozatalánál mindezzel az érvrendszerrel élni, és mindezt az érvrendszert használni, azaz alkotó módon közreműködni a következő időszakban meghozandó törvényeknél. A reformalapról néhány mondatot: én is úg y gondolom, hogy a reformalap javaslatáról lehet gondolkodni, erről lehet érdemi párbeszédet folytatni. Ez a párbeszéd akár még azt is hozhatja, hogy Magyarországon egy ilyen típusú alap létrehozására sor kerülhet. Ennek az államháztartási törvényben bizto sított keretei ma adottak, hiszen több alap működik Magyarországon jelen pillanatban is. Ha van erre vonatkozóan az ellenzéknek javaslata, akkor tegye asztalra, és tárgyaljunk erről. Én azt gondolom, van értelme a történetről úgy beszélni, hogy a magyarors zági reformok megvalósításának anyagi fedezetét, a magyarországi reformok megvalósításának társadalmi hátterét világosan le lehessen mérni, és be lehessen mutatni. Úgy vélem ma, hogy ha az ellenzék valóban komolyan gondolja azt, hogy ezeken a területeken, amelyek természetesen nem más területek, mint amiket a konvergenciaprogramban megfogalmaztunk, és amelyekről vélhetőleg a holnapi nap során a pénzügyminiszteri tanács is elfogadó döntést fog hozni Luxembourgban, tehát ha ezekről érdemben egyetértésben tudu nk gondolkodni a jövőt illetően, akkor van értelme annak, hogy a Parlament falai között, a parlamentáris demokrácia szabályait betartva folyjon tovább ez a diskurzus; nem tereken, nem utcákon és nem a parlamentet tagadó formákban, hanem abban a formában, a melyet a magyar alkotmány szabályoz, amely alapján Magyarországon reálisan meg lehet oldani és meg lehet valósítani azt a programot, amelyet konvergenciaprogramnak nevezünk, de amely egyébként Magyarország felzárkózásának a programját jelenti. Ha ebben van együttműködési készségük, a kormány ebben a folyamatban javaslataival továbbra is készséggel áll az Országgyűlés elé. Kérem, támogassák ezeket a javaslatokat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Fodor Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Jelképeinkről” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönö m szépen a szót, elnök asszony. Egy tábor, egy zászló - hirdette meg néhány éve Orbán Viktor ezt a jelszót, azzal a céllal, hogy a politikai jobboldal egységét teremtse meg. Akik az utóbbi időben figyelték az elmúlt napok fejleményeit, előbb a spontánnak v élt tüntetést, majd az onnan elinduló szabadcsapatokat a Szabadság térre, majd a Köztársaság térre, utóbb pedig a Fidesz tüntetéseit, azt láthatták, hogy a gyakorlatban módosult ez a jelszó: egy a tábor, de kettő a zászló.
