Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 17 (22. szám) - „Új Magyarország fejlesztési terv” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
509 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Megdöbbenéssel tapasztalhatjuk, hogy a gazdaságfejlesztés lényegesen kisebb arányban szerepel a II. fejlesztési tervben, mint a korábbi NFT Iben. Konkrétabban: a gazdaságfejlesztésre tervezett összeg a napvil ágra jutott hírek alapján az össztámogatások mindössze 9,4 százaléka, míg ez az arány 23,7 százalék volt az NFT Iben. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy a regionális programok árnyalhatják ezt a nem túl biztató képet, de egy ilyen irányú csökkenés nehezen indokolható, amikor a II. nemzeti fejlesztési terv első mondata úgy szól, hogy annak legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése, amely célokkal - mint azt korábban képviselőtársam említette - telje s mértékben egyet lehet érteni. Ennek fényében teljesen érthetetlen, hogy az a program, amely deklaráltan a foglalkoztatás és versenyképesség fokozását tűzi ki célul, miért kezeli ilyen mostohán a gazdaságfejlesztés, különösen a magyar kis- és középvállalk ozások fejlesztésének kérdését. A szombati Népszabadságban olvashattuk, hogy a GVOP minden tekintetben az egyik legjobban teljesítő program. Nem világos, hogy ha van egy - legalábbis a kormányzati kommunikáció szerint - sikeresen működő program, akkor hogy an fordulhat elő, hogy az elkövetkező időszakban annak mértékét ilyen drasztikusan csökkentik. Abban talán nincs vita, hogy teljesen nyilvánvaló az összefüggés a kkvk helyzete, a munkahelyek bővítése és az elérni kívánt célok - megismétlem: a foglalkoztat ás és a versenyképesség - között. Az a gazdaságpolitika, amit a Fidesz képvisel, a magyar kkvk helyzetének nemcsak a javítását, hanem - minden túlzás nélkül mondhatom - a jelenlegi helyzetben az életben tartását garantálja. A jelenlegi koalíció által elői dézett gazdasági helyzetben minimális elvárás, hogy az NFT II. nyújtson valódi és kiemelt segítséget annak a közel 800 ezer hazai kis- és középvállalkozásnak, amelyek működési feltételeit a Gyurcsánycsomag drasztikusan megnehezíti. Ennek hiányában ezek a vállalkozások nemhogy munkahelyeket nem tudnak bővíteni, de még talpon maradni sem tudnak. Probléma az is, hogy az NFT II. nincs összhangban a konvergenciaprogrammal sem. A Gyurcsánycsomag és a konvergenciaprogram által kirajzolódó makrogazdasági pálya, a lassuló GDPnövekedés, a csökkenő belső fogyasztás, a csökkenő reálbérek, a növekvő infláció, a növekvő munkanélküliség, a tartósan magas adószint más fejlesztéspolitikai célokat kíván meg, mint amilyeneket a terv jelenlegi változata megfogalmaz. Mivel a magyar gazdaság a 2007 és 2013 közötti időszak első felét zuhanópályán teszi meg, az NFT IIben a tervezetthez képest az uniós forrásokat nagyobb arányban kellene gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség erősítésére fordítani. Ezek a negatív hatás ok hatványozottan jelentkeznek a kkvknál, hiszen a Gyurcsánycsomag ellehetetleníti a hazai kis- és középvállalkozásokat, ezért talpon csak akkor maradhatnak, ha az uniós támogatásokból a tervezettnél nagyobb arányban részesülnek. Ezért a Fidesz azt javas olja, hogy a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésére operatív programot kell kidolgozni és működtetni. Csak egy ilyen önálló operatív program nyújthat garanciát arra, hogy az uniós források valóban a hazai kkvszektor feltőkésítését segítsék elő és ne a politikailag bennfentes nagyvállalatokat. 1500 millió forintot javasolunk fordítani az NFT IIn belül a hazai kkvk fejlesztésére hét év alatt. A fenti összeg kétharmad részéből egy pénzügyi alap felállítását javasoljuk a kkvk feltőkésítésére, versen yképességük javítására, míg a maradék egyharmadot új munkahelyek teremtésének közvetlen segítésére. Javaslatunk szerint az NFT II. keretében a kis- és középvállalkozások, különösen a növekedőképes és innovatív kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének jav ítására olyan alapokat kell létrehozni, amelyek javarészt tőkejuttatás jellegű támogatásokat nyújtanak. Ezek az alapok lehetnek klasszikus tőkealapok, forgóalapok, amelyek visszatérítendő támogatást nyújtanak, de lehetnek olyan alapok is, amelyek konkrét v issza nem térítendő támogatást vagy hitelkamattámogatást, hitelgaranciát adnak a vállalkozásoknak. Az alapok előnye, hogy lehetővé teszik az uniós támogatások gyors felhasználását, valamint tőkealap esetén a támogatás nem vész el,
