Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 6 (18. szám) - A kormány iránti bizalom kinyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. GYENESEI ISTVÁN (független): - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
36 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt bármit mondanék, egy bejele ntéssel kell kezdenem. Több hónapos biztató tárgyalások után a tegnapi napon az egyik lehetséges nagybefektetőnk, amelyik sok tíz milliárd forintnyi befektetéssel, sok száz munkahellyel jelentkezett, és jó esélyünk volt arra, hogy mi nyerjük meg, egy másik keletközépeurópai országgal kezdeményezett befektetési tárgyalásokat, jelentősen elbizonytalanodva azoktól az eseményektől, amelyeket, tisztelt ellenzéki képviselőtársak, önök generáltak a budapesti utcákon. (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiból.) Mély ségesen sajnálom, hogy ez történt, mert egészen addig, amíg valaki saját maga a társasházi lakásában, mondjuk, felszedi a parkettát és felgyújtja, addig az a magánügye, amikor ezt a társasházi lakás lépcsőházában teszi, mindannyiunk közös értékeit veszélye ztetve, az már a közösség ellen elkövetett bűn. Arról szeretnék beszélni, miért gondolom úgy, hogy igennel kell szavaznom liberális képviselőtársaimmal együtt, amikor szavazásra kerül sor. Nem az a kérdés ennél a szavazásnál, hogy mit gondolunk Gyurcsány F erencről, hogy Gyurcsány Ferencet szerethető politikusnak tartjuke vagy sem. Az sem kérdés, hogy az elmúlt négy év kormányzását hogyan ítéljük meg. Az sem kérdés, hogy ki képviselte jobban az igazságosságot, a gazdaság érdekeit, hiszen ezt a választók ápr ilisban eldöntötték. A választók áprilisban úgy döntöttek, hogy a kormány jobb volt kormánynak, mint amennyire jó volt az ellenzék ellenzéknek. A szavazás szerintünk két dologról szól. Az egyik, hogy Gyurcsány Ferenc a jövőben alkalmase a miniszterelnöki szerepre vagy sem. Amikor ezt az SZDSZ politikusai megítélik, akkor nem egyfajta idealizált képből indulnak ki, és ehhez hasonlítják a jelenlegi miniszterelnököt, hanem hogy ez a miniszterelnök képes lesze végrehajtani a kormánya élén azokat a változásoka t, amelyeket végre kell hajtani. (14.00) A másik dolog a reformmal és a stabilizációs programmal függ össze. Az SZDSZ reformelkötelezett párt. Az SZDSZ azért van a koalícióban, hogy segítsen a reformot és az egyensúly politikáját végrehajtani a miniszterel nöknek és a nagyobb koalíciós partnernek. Úgy látjuk, hogy a megszorítások, bár soha nem lehetnek népszerűek, mégis szükségesek. Az SZDSZ úgy gondolja, hogy a megszorítás, a stabilizáció, a reformok politikája nem mellékhatása, hanem célja ezeknek az évekn ek. Bizalmat szavazunk tehát a miniszterelnöknek, mert a reformok lényegét tekintve egyetértünk. Mindketten tudjuk, hogy a modern politika legfontosabb kérdése az, hogy meddig terjedjen az állam gondoskodása, és hol kezdődjék az egyén felelőssége. Gyakorla tilag minden fontos ügy hátterében ez a kérdés áll. Vehetjük az időskori ellátást, az egészségügyet, az oktatást, lakóhelyünk tisztaságát, a kreatív gazdaság kérdéseit, a művészeti élet sikerét, mindegyik kérdésben azt kérdezzük, meddig terjed az állam fel előssége, és hol kezdődik az egyéné. Ez a kérdés dominálja az Egyesült Államok Európapolitikáját, és úgy tűnik, hogy ez a kérdés tesz annyi embert izgatottá és ingerültté Magyarországon is. Sokan frusztráltak, vannak, akik az utcára mennek, mert nehéz sza badulni az állami gondoskodás hamis illúziójától. Ezért szoktak tiltakozni egyébként Európa nagyon sok országában, most például a békés Dániában, ahol balatonőszödi beszéd nélkül is 75 ezer ember vonult utcára, mert a dán kormány kevesebb pénzt akart költe ni bölcsődékre, iskolákra. A miniszterelnök mindaddig élvezi a bizalmunkat, ameddig folytatódik a reform, ameddig demokrata, ameddig képes úgy levezényelni a reformokat, hogy a demokrácia procedurális szabályai semmilyen formában sem sérülnek. Maradtak még hazugságok, miniszterelnök úr. Ilyen évtizedes hazugság például a párt- és kampányfinanszírozás kérdése is. Kérem, közös erővel számoljuk fel ezeket a hamisságokat is. Amikor én liberális miniszterként, gazdasági miniszterként, arccal és névvel is arra sz avazok, hogy Gyurcsány Ferenc maradjon a miniszterelnök, akkor azt abban a meggyőződésemben teszem, hogy az általam ismert gazdasági vezetők, külföldi befektetők, pénzpiaci elemzők, külföldi
