Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 11 (42. szám) - Katona Kálmán (MDF) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Tisztában vagyunk-e azzal, hogy működésképtelenné vált a környezetvédelmi igazgatás?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - KATONA KÁLMÁN (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
3232 Az azóta eltelt időben létrehoztak 12 darab önálló vízügyi felügyelőséget, VIFEt, igazgatóval, irodával, fejléces papírral, névjegyekkel. Majd egy újabb átszervezéssel egy év után megszüntették. Ezek a hivatal ok egy évig éltek. Majd létrehoztak 12 darab önálló környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, KÖTEVIFEt, közülük kettőt, a bajait és gyulait egy év nyolc hónap után megszüntették. Létrehozták az Országos Környezetvédelmi, Természetvéde lmi és Vízügyi Főigazgatóságot. Ez az intézmény két év után megszűnt. 2002ben létrehozták az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. Úgy hírlik, ez év végével ezt is meg akarják szüntetni, négy év működés után. Olyan nagy vesztesei vannak a folyamatnak, mint a kezelői feladatokat is ellátó integrált vízügyi szolgálat, amelyet 51 év után szüntettek meg, a kezelői feladatokat is ellátó integrált természetvédelmi szakigazgatási szervezet, a nemzeti parkok igazgatósága, ezt 16 év után szüntették meg. (15.10) És 54 év után megszüntették az árvízvédelemben 54 éven át jelentős, mondhatnám, oroszlánszerepet vivő Országos Vízügyi Főigazgatóságot. Tisztelt Miniszter Úr! Úgy látom, hogy elvesztette az intézményrendszer az élettel való kapcsolatát, dereguláció helyett össze tolás történt. Ezért kérdezem a miniszter úrtól, hogy nem kellett volnae ezeket a szervezeti cikcakkokat megspórolni előzetes tanulmányokkal. A második kérdésem az, hogyan fogja ez a szervezet teljesíteni a nagyprojektekkel kapcsolatos környezetvédelmi en gedélyezési kötelezettségeket, az EUs pénzek felhasználását (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , az elöregedő, erodálódó szervezet hogyan állja ki a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat. (Az elnök ismét csenget.) És végül , a magyar környezetvédelmi szakembereknek, mérnököknek, ökológusoknak mi lesz a sorsuk? ELNÖK (Mandur László) : Köszönjük szépen, képviselő úr. KATONA KÁLMÁN (MDF) : Csak nem azt gondolja, hogy ők is menjenek külföldre? Várom válaszát. (Taps az ellenzék sor aiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Persányi Miklós miniszter úrnak. Parancsoljon! DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kör nyezetügyi igazgatás alapvető szerkezete a múlt század utolsó két évtizedében alakult ki, és komoly törést szenvedett abban az időben, amikor a rendszerváltás utáni első ciklusban ön képviselőként megszavazta azt a változtatást, hogy a környezetvédelmet és a vízügyet válasszák el egymástól. Ebből nagyon sok anomália adódott, amit 2002től kezdődően kellett helyre tenni, hiszen látszott a megelőző években, hogy mennyire nem jó ez a kettéválasztás. A szervezetkorszerűsítés több ütemben valósult meg, de azért hadd hivatkozzak néhány olyan kérdésre, amit itt említett, és ami egy kicsit arra emlékeztetett engem, mint amikor azt mondjuk, hogy három barack meg három szilva, meg három barackmag, meg három szilvamag, az egy tucat gyümölcs, pedig ez nem egészen így v an. Azokkal a számokkal, élettartamokkal, szervezetekkel a helyzet nem pontosan így áll. Összeszámoltam, körülbelül nyolc olyan csúsztatás volt ezekben a tényekben és adatokban, ami nem áll meg egészen a lábán. Ezeket szívesen elmondanám részletesen is, ha jutna rá idő. Az első szervezetkorszerűsítési ütemben 2004. január 1jével átmeneti módon szerveztük ki a vízügyi felügyelőségeket, a hatósági szerepet a vízügyi és környezetvédelmi igazgatóságokból,
