Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 4 (40. szám) - A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KONDOROSI FERENC, igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3077 A fegyveres sz ervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! M ost soron következik a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/1488. számon kapták kézhez. Most megadom a szót Kondorosi Ferenc igazságügyi és rendészeti államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. KONDOROSI FERENC , igazságügyi és rendésze ti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mintegy másfél évvel ezelőtt fogadta el az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényt. Meghatározta a szakértői tevékenység legfontosabb alapelveit, amelyekből szervezeti szabályokat is konstruált: a szakértő függetlenségét, pártatlanságát hangsúlyozta a törvény, amelynek fontos vonása, hogy a szakértői vélemény szakszerű, megalapozott legyen, a kirendelő hatóság számára pedig megfelelő segítséget nyújtson a döntés meghozatalához. A szakértői tevékenység alkotmányos érték, a tisztességes eljárás egyik fontos garanciája. Éppen az említettek miatt szabályozta újra a szakértői törvény a büntetőeljárásban közreműködő igazságü gyi szakértőkre vonatkozó kizárási szabályokat. Jól tudjuk az Alkotmánybíróság számos ítéletéből, hogy ezek a kizárási, összeférhetetlenségi szabályok mind jogállami garanciák. Itt is erről van szó. A büntetőeljárási törvény módosításával kimondta a törvén y többek között azt is, hogy a nyomozó hatóság tagja, illetve az alkalmazásában álló igazságügyi szakértő a büntetőeljárásban kizárt a szakvéleményadásból. Ez a rendelkezés 2007. január 1jével lép hatályba. Az említett új kizárási szabályok leginkább a re ndőrségi, kriminalisztikai szakértőket fogják érinteni. A klasszikus kriminalisztikai szakértés ugyanis hagyományosan a rendőrség szervezeti keretei között működik, más szervek kirendelésével ilyen szakkérdésekben, mint különösen az ujjnyom, a nyomszakért és, igazságügyi szakvélemény nem szerezhető be. A kriminalisztikai szakértés jelenleg több vonatkozásban is megújul. Az új szakértői törvény koncepciójának megfelelően kerülnek újraszabályozásra a szakértői névjegyzékbe vétel részletes szabályai, és a bolo gnai rendszerbe illeszthető kriminalisztikai szakértői képzés - mint felsőfokú képzettséghez kapcsolódó szakirányú továbbképzés - a jövő évtől indul be a Rendőrtiszti Főiskolán. A büntetőeljárási törvény módosítása ezek mellett szervezeti átalakítást is sz ükségessé tesz, hiszen 2007. január 1jét követően a rendőrségtől független szervezeteknek, illetve ezek alkalmazottjának kell a szakvéleményeket adnia azokban az ügyekben is, amelyekben eddig a rendőrségi szakértők jártak el. A kormány ezért úgy döntött, hogy a rendőrségtől az igazságügyi szakértői feladatokat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felügyelete alatt működő igazságügyi szakértői intézményekhez kell telepíteni. A tárca megkezdte ezt az átszervezést, és ugyanakkor, mivel ez nem csupán egys zerűen humánpolitikai intézkedéseket jelent, ez még több hónapot vesz majd igénybe. Olyan intézményrendszert kell ugyanis létrehozni, amely a párhuzamos feladatellátást megszünteti, és
