Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. december 4 (40. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP):
2987 képviselő urakat frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . Nekik a megválasztásuk időtartamára kívánok sikeres és eredményes munkát. (13.10) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szászfalvi László frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képvis elője: “Milyen lelkülettel néz a kormány 2004. december 5e óta a határon túli magyarok szemébe?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársa im! Holnap lesz második évfordulója a 2004. évi december 5ei, a külhoni állampolgárság megadásával kapcsolatos népszavazásnak. Nem mehetünk el szó nélkül e szégyenletes és fájdalmas esemény mellett. Hogy valójában mi is történt, arról higgadt elemzést ad és az egész kérdéskört európai összefüggésekbe helyezi Fasang Árpád korábbi UNESCOnagykövet Egy népszavazás hordaléka című könyvében. A művet csak ajánlani tudom mindannyiunk figyelmébe. Tisztelt Ház! Ez az évforduló megadja a lehetőségét annak, hogy felt együk a kérdést itt, az ország Házában: vane ma Magyarországon, az anyaországban nemzetpolitika, nemzetstratégia? Működike bizalmi és konszenzuális alapon nyugvó, kiszámítható és stabil nemzetpolitika, nemzetstratégia? A Kereszténydemokrata Néppárt határ ozott álláspontja az, hogy a Gyurcsánykormánynak köszönhetően nincs. A 2004. december 5ei népszavazás óta a baloldali kormánynak - udvariasan szólva - orientációs problémája van a nemzetpolitika területén. Valószínűleg lelkiismeretfurdalásuk van, és enn ek köszönhető, hogy a kormány egyrészt felszámolta az eddig fennállt konszenzus legminimálisabb elemeit is, másrészt pedig álintézkedésekkel próbálja lelkiismeretét nyugtatni, a határon túliak kedélyét csillapítani. Emlékezhetünk, hogy a népszavazási kampá ny időszakában Gyurcsány Ferenc manipulatív módon, több esetben nemtelen eszközöket is bevetve, az anyaországi társadalom nyers ösztöneire épített, amelynek következménye a totális bizalmatlanság lett. Bizalmatlanság az anyaországon belül, bizalmatlanság a z anyaország és a határon túli magyar közösségek között, de leginkább bizalmatlanság a miniszterelnök és a határon túliak között. Nem véletlen, hogy az elmúlt két év alatt nem hallottunk olyan híreket, amelyek Gyurcsány Ferenc határon túliak között tett lá togatásáról szóltak. Tisztelt Ház! Bizalmatlanságra nem lehet nemzetpolitikát, nemzetstratégiát építeni. 2004 óta, a népszavazási kampány óta elszakadt a bizalom és a konszenzus szála. Annak ellenére, hogy a kettős állampolgárság kérdésére a népszavazáson részt vevők többsége igennel szavazott, a baloldali kormány felszámolta azt a relatíve jól és nemzeti konszenzus alapján működő intézményrendszert, amely kiszámíthatóan működtette az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti kapcsolatrendszert és annak finanszírozását. Már deklaráltan is megszüntetésre kerül a MÁÉRT, a HTMH, a közalapítványi színes világ. Az elmúlt években és az elkövetkezőkben radikális költségvetési megszorítás érvényesül ezen a területen is. Időközben Gyurcsány Ferenc maga v allotta be, hogy 2002ben a 23 millió románnal való riogatás ötlete is eredetileg az ő fejéből pattant ki. Milyen lelkületű lehet az az ember, aki becstelenségével még kérkedik is, és e fajta magatartását követendő példának állítja az általa vezetettek szá mára?
