Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2964 hanem Ma gyarországon gyakorolhatják is ezt, ugyanúgy, mint egy osztrák vagy egy francia állampolgár. Tehát azért csúszhatott ez a törvény idáig, mert be kell vallanunk, Magyarország nem volt olyan kedvelt célpont eddig. A második előny, amit kiemelnénk, hogy a jel enlegi törvényekben a magyar állampolgárok harmadik országbeli családtagjai - tehát ebbe beletartozik egy magyar állampolgár kárpátaljai házastársa - sokkal kedvezőtlenebb jogállást élveznek, őket külön kezelte a törvény. Ezt most ebben előnynek és pozitív umnak tekintjük. Nyilvánvaló, hogy a jövőt illetően, ha ez a két törvénytervezet elfogadásra kerül, akkor mindazt, amit egyébként a szabadságjogok gyakorlása, a szabadságeszmék biztosítása mellett feltétlenül előnynek tartunk, hogy a Kárpátmedencei és a h atáron túli magyarság szempontjából is kedvező lehetőségeket fog biztosítani. Ennek a hátrányát nemhogy megfogalmazhatnánk, hanem inkább az előnyeit hangsúlyoznánk, és feltétlenül javasoljuk a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Világo si Gábor) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek között kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő ú rnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. AVARKESZI DEZSŐ , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Két, egymással szorosan összefüggő törvényjavaslat fekszik előttünk: a T/1299. számú törvényjavaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, a T/1300. számú törvényjavaslat pedig a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szól. Én nem szeretném megismételni mindazt, amit részben a miniszter úr az expozéjában elmondott, részben pedig azt a számos fontos információt, amelyeket a bizottsági előadók mondtak el. Elsősorban arról a helyzetről, ami kialakult és az előzményekről szeretné k szólni. Én is kiemelten szólnék a környező országokban élő nem magyar állampolgár, de magyar származású embereket érintő kérdésekről, illetve a legfontosabb intézményeket tekinteném át. Jelenleg a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról egy törvény re ndelkezik, ez a 2001. évi XXXIX. törvény, amit, ahogy itt már elhangzott, egyszerűbben idegenrendészeti törvényként szoktunk emlegetni. Ennek a törvénynek az elfogadása annak idején az egyik feltételét képezte az uniós csatlakozásunknak, hiszen ez biztosít otta az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok állampolgárai, az EGTállampolgárok szabad mozgását és tartózkodását, teljesítve ezzel az akkor hatályos uniós jogszabályokkal való harmonizációt. (22.30) Ez a törvé ny ugyanakkor egyben szabályozta a nem EGTállampolgárok beutazásának és tartózkodásának kérdéseit is. Ez utóbbi azért is fontos számunkra, mert a környező országokban számos olyan - nem magyar állampolgár - magyar él, akinek országa a közeljövőben nem les z tagja az Európai Uniónak. Rájuk nézve hosszú távon is egy speciális szabályozásnak kell érvényesülnie. Egyébként pont az ő érdekükben módosította tavaly az Országgyűlés részben az idegenrendészeti törvényt, másrészt pedig a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt. Az akkori módosításnak kettős célja volt: részben azon határon túli magyarok számára, akik elhatározták, hogy életvitelszerűen Magyarországon szeretnének élni, és magyar állampolgárok szeretnének lenni, könnyebbé, gyorsabbá és embe rségesebbé kívántuk tenni az állampolgársági eljárást, másrészt ugyanez a törvénymódosítás megteremtette annak a jogi lehetőségét, hogy a
