Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter, a napirendi pont előadója:
2958 az alapeleme is. A belső határokon a személyellenőrzés megszüntetése magával vonja olyan kiegészítő szabályozások, intézkedések szükségességét, amelyek a belső határok nélküli Európa biztonsági deficitjét csökkentik. E körbe tartozik az egységes vízumpolitikai szabályozás, a szorosabb rendőrségi, igazságügyi, vámügyi együttműködés, a határokon átívelő szervezett bűnözés elleni küzdelem, melyek mind egymással összefüggő problémá k, ezért csak egységes szemlélettel kezelhetők. Magyarországnak e szerteágazó bonyolult rendszer egészének kell megfelelnie. A fenti kötelezettségek teljesítésének egyik fontos szeletét képezi a tisztelt Ház előtt fekvő két törvényjavaslat. A hatályos ideg enrendészeti törvény elfogadása óta a nemzetközi migráció területén jelentkező tendenciákra, az idegenrendészeti joganyag területén végbement európai közösségi jogalkotásra, továbbá a jogalkalmazás tapasztalataira és különösen a schengeni felkészülésre fig yelemmel szükségessé vált a hazai idegenrendészeti szabályozási környezet felülvizsgálata. Hazánk küszöbön álló teljes jogú schengeni tagságából eredő feladatunk a schengeni vívmányokkal kapcsolatos jogharmonizáció, ami a jelenlegi idegenrendészeti törvény keretein belül igen nehezen lenne megvalósítható. A hatályos törvény szórványosan ugyan tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásától lépnének hatályba, azok terjedelme és indokoltsága azonban a jelenlegi formáj ukban nem megfelelő. A kormány által előterjesztett új idegenrendészeti szabályozás megteremti a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges törvényi szintű szabályozást. Feltehető a kérdés: mi indokolja azt, hogy az új szabályozás két külön t örvényben valósuljon meg? Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételeit képezte az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok polgárainak szabad mozgását és tartózkodását megállapító uniós jogszabályokkal való harmo nizáció teljesítése. A szabad mozgás és tartózkodás jogának alanyi köre, az EGTállampolgárok fogalma az uniós állampolgároknál tágabb személyi kört foglal magában. A jogosultság ugyanis a közösségi jog alapján kiterjed Norvégia, Izland, Liechtenstein, val amint külön nemzetközi szerződés alapján a Svájci Államszövetség állampolgáraira, illetve a családtagok meghatározott körére is. A hatályos idegenrendészeti törvény keretei között megvalósult, a szabad mozgás és tartózkodás jogát illetően jelentőségéhez mé rten kis terjedelmű szabályozás az egyes személyi státusok különbözősége miatt már nem tartható fenn. A szabályozás nem kellő mértékben differenciált, nem tesz eleget az EGTállampolgárokra vonatkozó speciális közösségi jogi követelményeknek. A jelenlegi s zabályozási megoldás nem tartható fenn, hiszen az EGTállampolgárok és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek beutazási és tartózkodási feltételei jelentősen eltérnek egymástól, okmányaik, bejelentési kötelezettségeik különbözőek, jogaik és kötelezettségeik jogállásuktól függően alakulnak, ezért az EGTállampolgárok és családtagjaik beutazásának és tartózkodásának szabályait a vonatkozó közösségi normák alapján önálló törvényben célszerű szabályozni. (22.00) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló T/1299. számú törvényjavaslat által átültetett 2004/38/EK. irányelv a személyek szabad áramlását az Európai Bíróság esetjogában kialakított elveket kodifikálva szabályozta újra. A javaslat egyértelművé teszi, hogy elkülönült, privilegizált jogállású alanyi körről van szó, amelyet a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem egy másodlagos közösségi jogforrás, hanem maga az Európai Közösséget létrehozó szerződés ruház fel. A jelenleg hatályos szabályozás ezzel szemben azon alapul, hogy a tartózkodási engedély jogosít a tartózkodásra, tehát annak konstitutív hatályt tulajdonít. Ez az okmányközpontú megközelítés ellentétben áll a közösségi joggal, a tartózkodási jogosultság ugyanis nem az engedél yből fakad, hanem azt a személy részére közvetlenül a közösségi jog biztosítja. Egy másik tagállamban való tartózkodás tehát alapvető és személyes jog, ezért nem függ adminisztratív eljárások teljesítésétől. A törvényjavaslat ezért biztosítja, hogy a szaba d mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása elől
