Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2875 Sokszor elmondtuk: még mindig túl sok az aktív és kevés az ápolást, rehabilitációt, krónik us ellátást nyújtó kapacitás. A törvényjavaslat szerint az aktív kórházi ágyak száma a jelenlegi 60 146ról 43 935re csökken. Ezzel párhuzamosan a krónikus fekvőbetegellátásban, rehabilitációban, ápolásban elérhető ágyak száma a jelenlegi 19 979ről 27 409re nő. Az összágyszám mintegy 11 százalékkal, 80 125ről 71 344re csökken, közel 7500 aktív ágy krónikussá alakul. A számok önmagukban persze nem sokat mondanak. A lényeg, hogy az átalakulás hatására biztonságosabb, hatékonyabb, magasabb szakmai szín vonalú ellátást nyújtó, méltányos, a mainál lényegesen egyenletesebb hozzáférést biztosító, szakmai és pénzügyi szempontból is fenntartható fejlődésű, finanszírozható ellátórendszer jön létre. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egészségügy jelenlegi aránytalan és nem jól szabályozott szerkezete és működése nem képes egyenletesen jó ellátást nyújtani. A korszerű gyógyítás drága, nagy értékű gépeket és nagy tapasztalatú, speciális szakértelmű orvosokat kíván. Be kell látni, hogy ez nem biztosítható mindenütt; nem biztosítható, és nem elsősorban vagy kizárólag pénzügyi okok miatt. A megfelelő szakmai gyakorlat csak a nagy centrumokban szerezhető meg. A nemzetközi tapasztalatok és az elvégzett elemzések viszont azt bizonyítják, hogy azokban a kórházakban, ahol az egy es betegségek alacsonyabb számban fordulnak elő, rosszabbak a kezelési eredmények, mint azokban a centrumokban, ahol nagyszámú esetet kezelnek. Így van ez Magyarországon is. Azokban a kórházakban, ahol például nagy számban gyógyítanak szívinfarktusos beteg et, akár közel kétszer akkora a túlélési esély, mint ott, ahol ilyen ellátást csak ritkán végeznek. A betegeknek az az érdekük, hogy súlyosabb betegségeket csak ott gyógyítsanak, ahol a szakmai tapasztalat, a műszerezettség, minden feltétel rendelkezésre á ll ehhez. A mindennapi betegségek gyógyításában ugyanakkor megerősödik a helyi ellátás, jól felszerelt ambuláns központok, nappali kórházak, ápolási részlegek jönnek létre, és így a betegek nagy része közelebb talál megfelelő megoldást az egészségügyi prob lémáira, mint eddig, de nem feltétlenül kórházi ellátás keretében, hanem a kellemesebb, megszokottabb és kényelmesebb környezetében. (15.20) A technika fejlődése sok betegség esetében már nem teszi szükségessé a hosszadalmas, megterhelő kórházi kezelést, h anem olyan megoldásokat kínál, amelyek rövid idő alatt vezetnek gyógyuláshoz járóbetegszakellátás keretében is. Ma már nem lehet az a cél, hogy mindenáron kórházban gyógyuljunk, az a fontos, hogy minél nagyobb biztonságban és minél rövidebb idő alatt. Miu tán a kórházak száma a reális szükségleteknek megfelelően alakul, pénzügyi helyzetük is stabilizálódik, ezáltal többet és jobban tudnak törődni az ellátás biztonságával és kulturáltságával. Ha a jelenlegi helyzet nem változna, egy évtizeden belül csupán az aktív fekvőbetegellátásra többet költenénk, mint amennyit ma az egészségbiztosítás valamennyi gyógyítómegelőző ellátásra összesen. Ez bizonyosan nem lehetséges, ezt nem teszi lehetővé sem a magyar gazdaság, Európa egyetlen gazdasága sem, de a lakosság t eherbíró képessége sem viseli el, az ilyen kiadásnövekedés a konvergenciaprogram tarthatóságát is megkérdőjelezné. Az átalakítás után nem költünk kevesebbet az egészségügyre, minden felszabaduló forint továbbra is az egészségügyben marad. Az aktív kórházi ágyak számának csökkentésével teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy a kevesebb ágyra több pénz jusson, azaz javuljon az ellátás minősége. A kórházfejlesztési törvény teremti meg az alapját a jobb ellátást nyújtó, de finanszírozható egészségügy működtetés ének, és az uniós pénzeket is felhasználó fejlesztési források hatékony felhasználásának. A törvény segíti az intézmények gazdasági társasággá alakulását, ezzel megteremti a feltételét a rugalmasabb gazdálkodásának, a tőkebevonásnak, hitelfelvételnek, azaz további fejlesztéseknek. Tisztelt Képviselőtársaim! A közvéleménykutatások is azt mutatják, hogy az emberek támogatják az átalakítás céljait. A törvény szerint az átalakítás sokévi halogatás után, a
