Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - PÁL TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója:
2871 Az előbbi szituációra szokt ák azt mondani színházban, hogy a közvetítés után ne felejtsék el bekapcsolni telefonjukat, hátha valami fontos hívás várja önöket. Ezt tudnám mondani itt az ülésteremben is, hogy a felszólalás után, az üléstermet elhagyva ne felejtsék el bekapcsolni telef onjukat, hátha fontos hívás várja önöket. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, vane még valaki, aki hozzá kíván szólni ehhez a vitához? (Senki sem jelentkezik.) Az előterjesztőt kérdezem, hogy hozzá kíván szólni, vagy már zárszót kíván mondani. (Pál Tibor: Zá rszót.) Zárszót. Lehetőség van rá, hiszen más hozzászóló nem jelentkezett. Úgyhogy Pál Tibor képviselő urat illeti a szó. PÁL TIBOR , az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Azt tudom mondani, hogy a “Bud apest, Budapest, te csodás” jutott az eszembe, ha már ilyen dalokkal kezdtük a mai napirendet, merthogy tényleg úgy van, ahogy a képviselőtársaim mondták a vitában, nagyon sok oldalról meg lehet közelíteni a főváros forrásmegosztási kérdését. Kétségtelen i gaz, hogy mindegyik mellett mindig van érv, hogy mit kellene még beemelni abba a rendszerbe, amely alapján a fővárosi forrásmegosztásban szétosztjuk a pénzt. Mindegyiknek van is igazságtartalma, akár a műemlék épületeket nézzük, akár a zöldterületeket, aká r a poros utak hosszát vagy éppen a csatornázott vagy csatornázatlan utak hosszát. Tehát mindegyik mellett van érv. Én mégis azt érzékeltem a vitából, és a szívemhez az állt a legközelebb, amit Hock képviselő úr mondott, hogy ugyan kis lépés, de legalább j ó irányba. A hozzászólások többsége is ezt erősítette meg, hogy a mostani törvénymódosítás nem egy nagy lépés, hanem egy kis lépés, de láthatóan egy jó irányba, az átlátható, tervezhető irányba mozdul el a fővárosi forrásmegosztás kérdése. Ahogy a felvezet őmben is mondtam, a panellakások számának beemelése az elosztási rendszerbe már az előkészítés szakaszában is előkerült. Van is erre módosító indítvány. Én ezt jó szívvel tudom támogatni. A vita is arról győzött meg, hogy van ennek létjogosultsága, hogy be kerüljön a rendező elvek közé. Ahogy Fónagy képviselő úr mondta, hogy sok mindent kellene rendezni - hát ez a törvény nem tud mindent rendezni. De az itt tárgyalás alatt lévő költségvetési törvény, amelyet a parlament tárgyal, a jövő évi költségvetési törv ény a főváros számára néhány ügyben segítséget nyújt. Ilyen pont a poros utak kérdése, amelyekben azt gondolom, szintén együtt lehet dolgozni, vagy ilyen a közlekedés tekintetében a metró támogatása vagy a közbiztonság, vagy éppen a panellakások felújításá nak a kérdése. (15.00) Tehát ott van egy igen nagy csomag, ami a fővárost, a fővárosi problémákat rendezi. Itt a forrásmegosztás egy kicsit másról szól, de ha a kettőt együtt vesszük, akkor azt gondolom, hogy azért a főváros számára elég sok forrás biztosí tható. Amit nagyon fontosnak tartottam, amit Nagy Gábor képviselő úr mondott, hogy volt egy pillanat, amikor a parlamentben konszenzus volt abban a kérdésben, hogy a kétharmados törvényből, tehát az önkormányzati törvényből ezt az elemet kiemeltük, és fele s törvénnyel módosítottuk. Ez egy jó gondolkodás és jó irány volt, hiszen azt a kötöttséget, ami éveken keresztül ebben a kérdésben megjelent, sikerült feloldani azzal, hogy most feles törvénnyel tudjuk ezt a kérdést rendezni. Érzékelhető volt az egyezteté s igénye szinte minden hozzászóló részéről, úgyhogy én tényleg azt tudom mondani előterjesztőként, mivel rövidesen elindulnak a bizottsági viták, ahol a módosító indítványokról kell szavazni, többek között az önkormányzati bizottság holnap tíz órakor tárgy alja ezt a kérdést, hogy holnap kilenc órakor a Fehér Házban a 241es teremben tartsunk egy egyeztetést azokról a módosító indítványokról, amelyek ma estig benyújtásra kerülnek - ahogy ezt Fónagy képviselő úr is kérte, hogy a határidő legyen meghosszabbítv a , hogy utána a bizottsági vitákban szintén azt a közös gondolkodást tudjuk képviselni, mint ami most itt az általános vitában lezajlott, bízva abban, hogy ezek után a törvény egy konszenzussal a parlament által elfogadható lesz.
