Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP):
2865 eljárás keretében, vagy a forrásmegosztási törvényt kell igazítani az Áht. citált szakaszához, melynek bizonyo s belső ellentmondásai vannak. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök úr intelmeit is figyelembe véve - még 30, illetve most már csak 24 másodpercem van - röviden annyit szeretnék mondani, hogy a Magyar Demokrata Fórum részéről támogatni fogjuk ezt a törvényjava slatot, mert ez egy jó irányban tett jó lépés, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy tovább kell folytatni ezt a szakaszt, hiszen a végső cél az, hogy a kerületi önkormányzatok akár évekre előretekintve is kiszámítható bevételi forrásként tudják kezelni a forrásm egosztásból származó jövedelmet. A polgárok és az önkormányzatok jogbiztonságának ez mindenképpen egy kulcskérdése, de ettől függetlenül magát a javaslatot ebben a formájában támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Tóth József képviselő úrnak, az MSZP frakciójából; őt majd Nagy Gábor Tamás követi, a Fideszből. DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Elnök úr felhívására jelentem, hogy járom az utam. Tudom, hogy egy szakmai vitáról va n szó, és osztom azt a véleményt, amit Fónagy képviselőtársam mondott, hogy emögött emberek vannak - az az 1,7 millió ember, aki a fővárosban lakik, él, és az a másik 300400 ezer, aki naponta itt mozog , másrészt intézmények vannak, iskolák, kórházak, óv odák, szakorvosi rendelőintézetek, és sorolhatnám tovább. Osztom azt a véleményt, amit Gegesy képviselőtársunk mondott. Ő úgy fogalmazott, hogy viták voltak, én pedig úgy gondolom, hogy viták lesznek is az elkövetkezendő időszakban, addig, amíg a hiányt os ztjuk el egymás között és nem a bőséget. Harmadrészt, bevezető gondolat gyanánt: ez az előterjesztés és maga a forrásmegosztás is hordozza a kétszintűség előnyeit és hátrányait egyaránt. A korrektség kedvéért felsoroltam magamban, hogy mik ennek a törvényj avaslatnak az előnyei, és mik a hátrányai, valamint néhány technikai jellegű dolgot, amit részben Hock képviselőtársam is említett. Nézzük, hogy mik az előnyei ennek a forrásmegosztási törvényjavaslatnak! Többször elhangzott, hogy tényadatokon alapul, szűk íti és egyszerűsíti a manipulációs lehetőségeket. A második ilyen, hogy megszünteti az évközi korrekció lehetőségét, ezzel a többször elhangzott kiszámíthatóság elvét követi. Harmadrészt, a források megosztásának rendkívül leegyszerűsített változatára tesz javaslatot, a korábbi bonyolultságot felváltva. Negyedrészt, a számítás gyakorlatilag csak és kimondottan a működési kiadásokat veszi számba, bár én vitatom azt, hogy a kerületeknek van pótlási kötelezettségük is, de nemcsak a kerületeknek, hanem a főváro snak is. Ötödrészt: megtartja a deficitarányok szerinti elosztást. Hatodrészt: számításba veszi a város fejlődését és fejlesztését, az eltérő bérlakásállományt és a bérlakásállományon belül is a külön szóba hozott paneles lakásállomány változtatását. Végig kell gondolni, hogy egyegy kerületi önkormányzatnál a megmaradt lakásállomány keretében általában a rosszabb minőségű lakások maradtak meg a kötelező privatizációból adódóan, ami 1995. november 30ig volt kötelezettség. Hetedrészt, a lakásállomány megújí tásának a finanszírozására tesz javaslatot, ezt valamilyen formában elismeri. Az előnyöket követően nézzük, hogy milyen típusú hátrányai vannak ennek a javaslatnak, mert vannak hátrányai is. A főváros részesedése ebben a konstrukcióban nem egy számítások a lapján keletkező szám, hanem egy kívülről bevitt arány, egy korábbi tapasztalatok alapján kialakított arány, amely még most is valamivel magasabb a jelenlegi rendszernél. Az új számítási rendszerben így nincs alátámasztottsága, hanem - mint említettem - kí vülről bevitt arányként jelenik meg. Ez törvényi szándék esetén törvényi döntés függvényében változtatható, ad absurdum egy kerületre külön is meghatározható. Nincs ilyen szándék, csak jelzem ezt előre. (14.30)
