Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2828 illetékességére, hierarchiájára vonatkozó konkrét szabályokat a jövőben nem törvényeknek, hanem kormányrendeleteknek kell meghatározniuk. Másrészt f igyelembe kell venni a kormány idén júniusban határozatba foglalt konkrét szervezeti döntését is, amely a munkavédelem területén egységes munkavédelmi hatóság létrehozását irányozza elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkaegészségügyi hatáskör az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól átkerül a munkabiztonsági hatáskört gyakorló munkavédelmi hatósághoz, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez. Ezzel párhuzamosan a munkaegészségügyi rendeleti szabályozás a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe kerül, megvalósítva az Európai Unió legtöbb országának gyakorlatával összhangban a munkavédelmi kormányzati funkciók egy tárca alá rendezését. Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavédelmi törvény önök előtt fekvő módosítási javaslata egyrészt kialakítja az egységes munkavédelmi felügyelet integrált szervezeti kereteit, másrészt törvényi alapot teremt a munkavédelmi bírságszankciók nyilvánosságra hozásához. Ezen túlmenően korszerűbb munkavédelmi fogalmakat határoz meg, és az e llenőrzési tapasztalatokra építve néhány feladatot, eljárást pontosít. A javaslat elsődleges célja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, városi, fővárosi, kerületi intézeteinél gyakorolt munkaegészségügyi, munkahigiénés elsőfokú és m ásodfokú hatósági feladatoknak, a módszertani, szakmai irányító, szabályelőkészítési funkcióknak az egységes munkavédelmi hatóság, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség szervezetébe történő integrálása. A javaslat megalapozza a munkavéde lem két szakmailag egybetartozó ágának, a munkabiztonságnak és a munkaegészségügynek a szervezeti integrációját, meghatározza az egységes munkavédelmi hatóságra vonatkozó, törvényi szinten szabályozandó jogosultságokat és kötelezettségeket. A törvényjavasl at a munkavédelem feladatainak egy szervezetbe történő ellátásának szabályozásával biztosítja azt, hogy a munkavédelmi hatósági tevékenység, kiemelten a munkavállalók egészségének védelmét és munkahelyi biztonságának megvalósítását szolgáló megelőzési tevé kenység még hatékonyabbá váljék, a tevékenység ellátásához szükséges létszám- és eszközigény a feladatokkal összhangba kerüljön. A megvalósuló szakmai integráció eredményeként kialakult az egységes munkavédelmi hatóság, ezáltal a munkáltatókkal szemben tám asztott elvárások, a lefolytatott eljárások is egységes formában, szakmailag hatékonyabban jelenhetnek meg. A törvényjavaslat figyelembe veszi a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény szabályozását, amely szerint a központi hivatalokat kormányrendelet hozza létre. Ennek megfelelően a javaslat az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megnevezése nélkül határozza meg a munkavédelmi hatóság státusát és feladat ait. A jövőben egységes munkavédelmi hatóságként működő OMMF új elnevezését, jogállását, illetékességét, feladat- és hatáskörét, azaz a törvényben leírt feladatokra történő kijelölését kormányrendelet fogja szabályozni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képv iselőtársaim! A törvényjavaslat a szakmai integrációs célú változtatások mellett néhány jogszabály változását követő, pontosító szabályt is tartalmaz. Ezek a munkaeszközök üzembe helyezésével, használatba vételével, az egyéni védőeszközök megfelelőségének tanúsításával, a használatukra történő kioktatással kapcsolatosak, illetve a szükséges műszaki dokumentációk, elnevezések harmonizált változatát írják elő. A törvényjavaslat a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében a legveszélyesebb tevé kenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre vonatkozó szabályokat. E munkáltatóknak alkalmazkodniuk kell a gyorsabb reagálást igénylő helyzetekhez, rövidebb idő, egy év helyett fél év alatt kell a kockázatokat felmér niük és a szükséges megelőző intézkedéseket megtenniük. A javaslat szerint beépül a törvény rendelkezései közé a munkavédelmi bírság kiszabásának alapjául szolgáló, a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető tényállások kö rébe a munkavégzés munkáltatókat terhelő összehangolási kötelezettségének elmulasztása. Tudjuk nagyon jól, hogy