Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2789 Tisztelt Képviselőtársaim! 800 évvel ezelőtt, 1207ben Sárospatakon született Árpádházi Erzsébet, II. András magyar király leányaként. Még kislányként került ki Türingiába, jövendőbeli férje, Lajos őrgróf családjához, akivel később egyébként boldog házasságot élt, és három gyermekük is született. Erzsébet korán elkezdte jótékony életmódját: menedékhelyet létesített, kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Amikor férje hadba vonult, Erzsébet vette át a kormányzást, igyekezett az éhínséget, a járványok sebeit orvosolni; például egyik alkalommal kinyittatta Wartburg éléstárát a szegényeknek. Mindezt persze a r okonai Türingiában rossz szemmel nézték. Fiatal férje halála után az alig 20 éves özvegyet megfosztották minden vagyonától. Azonban a kitaszított, szegénységbe jutott grófnő csodákat művelt, hogy legyőzze környezete gonoszságait. Megmaradt javaival Marburg ban ispotályt rendezett be, királyi öltözetét felcserélte a ferencesek szürke ruhájára, még halálos ágyánál is elajándékozta meglévő holmiját, és vigasztalta a mellette lévő nővéreket. Tisztelt Elnök Úr! Úgy hiszem, hogy Szent Erzsébet példája ma is élő sz ámunkra; először is az élet szemléletében. Válságban élünk, fiataljaink félnek házasságot kötni, gyermeket vállalni és nevelni, mert megfogyatkozott az erősítő példa, a tapasztalat. Szükségünk van arra az egyszerűségre, amely Szent Erzsébetet a világhoz, I stenhez kötötte. Másodszor: az életvitelében. Az igazi szerelem, a házasság, a család felette nagy titok, ahogy mondja a szentírás; ugyanakkor bátorság is. Szent Erzsébet 800 év múltán is arra szólítja a közélet felelőseit: közös felelősségünk mindent megt enni az életért és a családért. Harmadszor, a szeretet fontosságára hívja fel a figyelmünket Erzsébet. Erzsébet vallásossága sohasem lett önmagába forduló élménykeresés, hanem abból a szolgálat lelkülete fakadt. Nemes egyszerűséggel azt is mondhatnám, hogy Erzsébet a szolgálatra és szeretetre hív bennünket. És végül Szent Erzsébet alakja olyan személy, aki példát, aki fogózót adhat az értékválsággal küszködő Európának. Olyan személy, aki szorossá fűzi a lelki kötelékeket az Unió országai közö tt. Hiszen gondoljunk csak bele: Erzsébet alakja összeköti Sárospatakot Kassával, Pozsonnyal, Erfurttal, Wartburggal, Perugiával és mindazon városokkal az Unióban, ahol ma Szent Erzsébet tisztelete él. Mi, Sárospatak, Szent Erzsébet szülővárosának polgárai készülünk erre a jubileumi évre. Szeretnénk, ha városunk helyt adna egy európai Szent Erzsébet kulturális központnak, és egy egész Európát átszelő kulturális útvonal kezdőpontja lehetne. Ehhez kérjük a kulturális kormányzat kiemelt támogatását, hogy méltó képpen emlékezhessünk 2007ben Európa közös kincséről, Árpádházi és türingiai Szent Erzsébetről. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Azt hiszem, szép pillanata a magyar parlamentnek, amikor egy református képvisel ő a magyar és európai nagy példaképről, katolikus szentté avatott példaképről tud szólni. Köszönöm szépen. Arató Gergelyé a szó. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képv iselő Úr! Szeretném elmondani azt, hogy a kormányzat nevében osztjuk azokat a gondolatokat, amelyeket a képviselő úr elmondott. Árpádházi Szent Erzsébet olyan történelmi személyiség, aki valóban képes arra, ahogy az elnök úr is említette, hogy ne csak a m agyar katolikusok számára jelentsen egyfajta példaképet, egy olyan személyiséget, aki a mai napig ható módon jelenthet valamit számunkra, jelenthet valamit az ország számára. Hiszen, ahogy a képviselő úr is elmondta, Árpádházi Szent Erzsébet élete bizonyí téka annak is, hogy Magyarország története egy évezrede kapcsolódik az európai történelemhez, egy évezrede része ennek a történelemnek, ez az emlék a mai napig is összeköti Magyarországot