Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 28 (39. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2787 Az egészségügyi törvény itt van az asztalunkon, itt fogunk vitázni. Már a címe is cinikus, hiszen azt mondja, hogy ez a törvény kórházreform, holott kórházat fognak összeugrasztani kórházzal, várost várossal, települési vezetőt települési v ezetővel, orvosokat orvosokkal. Semmi mást nem csinálnak, mint több tucat kórházat bezárnak, ellehetetlenítenek. Majd folytatódik a lépések sorozata az úgynevezett államreform kapcsán: pedagógust pedagógussal, köztisztviselőt köztisztviselővel ugrasztanak össze. Tisztelt megjelent kormánypárti Államtitkárok! Volna mit megbeszélni, és együtt dolgozni a demográfiai kérdéseken, a valódi nyugdíjreformon. Volna mit beszélnünk a közös energetikapolitikáról, volna mit tennünk az EUs támogatások közös lehívásáról, de úgy, ahogyan önök teszik, akár a demográfiai kérdések tekintetében: az abortuszt 100 millió forinttal támogatják, a 18 év feletti fiatalok már művi meddővé tételre mehetnek, és sorolhatnám, melyek azok a témák, amelyekben együtt tudnánk dolgozni... - d e önök nem teszik ezt meg. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Az “oszd meg és uralkodj” politikával hosszú távra nem lehet jutni, ezzel a politikával nem fognak partnereket találni sem az ellenzékben, sem a szakszervezetekben , sem az emberekben, így sikertelen lesz az önök kísérlete. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Csizmár Gábor államtitkár úr válaszol. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitk ár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az a gyanúm, hogy tegnap este ön a Római Birodalomról olvasott valamilyen könyvet, és rosszat álmodott (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból.) , azért mond ilyet korán reggel a par lament üléstermében, mert még az álmok hatása alatt van - hánykolódott valószínűleg , mert szó nincs arról, amiről ön beszél. Ön említette a családtámogatási rendszer változását, hogy itt családok kerültek volna egymással ellentétbe. Én azt gondolom, egy igazságtalan családtámogatási rendszert változtattunk meg. 1998 és 2002 között ugyanis az kapott támogatást, akinek jó nagy fizetése volt, mert a családtámogatás abból állt, hogy adójóváírást érvényesíthetett az, akinek volt fizetése, és akinek kellően mag as fizetése volt. No, az kapott családtámogatást. Akinek nem volt elég magas a fizetése ahhoz, hogy az adókedvezményt kihasználhassa, meg akinek egyáltalán nem volt személyi jövedelemadóköteles jövedelme, nos, az nézhette ezt a virtuális családtámogatási rendszert, de egy fillérrel sem részesült belőle. Márpedig leginkább ők a rászorulók. Azt gondolom, ezt az igazságtalan rendszert fel kellett számolni, és meg kellett szüntetni, és valóban azt az elvet kell érvényesíteni, hogy akinek több a jövedelme, anna k több a felelőssége is, és akinek alacsony a jövedelme, oda kerüljön az adófizetők pénze támogatásként. Ezért dupláztuk meg, ezért növeljük minden évben a családi pótlékot, miközben ’98 és 2002 között a képviselő úr itt szavazgatta meg a törvényeket, négy éven keresztül egyetlen fillérrel nem tetszettek emelni a családi pótlékot. Erre pontosan emlékszik minden család, négy évig egy also granddal sem emelték a családi pótlékot. Azóta mi folyamatosan megőrizzük a családi pótlék értékét, sőt a duplájára növel tük. Ami a nyugdíjasügyeket illeti: ma is lehetséges munkavégzés a nyugdíj mellett, és lehetséges 2008 után is. Azok számára korlátozott a munkavégzés, akik kedvezményeket vesznek igénybe a nyugdíjba menetel során, vagyis előbb mennek el nyugdíjba, mint a törvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Azt gondolom, ez igazságos rendszer, mert ha valaki érvényesített egy kedvezményt, hogy előbb mehetett el nyugdíjba, mint más, akkor nyilvánvaló, hogy ennek valamifajta következményének is kell lennie. A kedvezmény ugyan is arról szól, hogy valaki vagy elvesztette a munkavégző képességét, vagy nincs munkahelye. Ha van is munkahelye, és meg is maradt a munkavégző képessége, akkor nyilván ez a kedvezmény valamifajta felelősséggel is kell hogy járjon.
