Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 27 (38. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BORSOS JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2772 Megnyitom tehát a részletes vitát az ajánlás 1. és 3. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. Igen, szót kér Borsos József képviselő úr, Fidesz. Öné a szó, képviselő úr. BORSOS JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Az ajánlás 3. pontjához, a T/1304/5. számú módosító javaslathoz szeretnék némi érveket felsorolni, hogy miért javasoljuk annak ellenére, hogy az előterjesztő nem ért egyet ezzel a javaslattal. Ebben a módosító ja vaslatban arról van szó, hogy ne csak azt emeljük törvényi szintre, hogy majd a korkedvezményre jogosító feltételeket egy külön törvény határozza meg, hanem azt javasoljuk, hogy kössük össze ezt, és munkakörök, illetve feltételek meghatározásáról szóljon e z a külön jogszabály. Ezt azért gondoljuk így, mert nem minden esetben csak önmagában a feltételrendszer tudja megszabni azt, hogy adott esetben az a munkahely vagy az a körülmény, vagy az adott munkavállaló jogosult lehete ilyen típusú kedvezményre, ille tve fordítva sem minden esetben igaz, és vannak olyan tipikus, tipizálható munkakörök, amelyek esetében az egyszerűbb érthetőség kedvéért is célszerűbb, ha a polgárok vagy a munkavállalók tisztán látják, hogy mikor mire számíthatnak. (20.00) Ezzel együtt g ondoljuk azt, hogy célszerű lenne ezt a kört, ami ebbe a kedvezményre jogosító körbe beletartozna, felemelnünk az országos érdekegyeztetés szintjére, hiszen ennek a törvénynek az előkészítése során is hallhattuk azt, hogy hosszú időszak telt el azzal, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács végül is elfogadta ebben a formában a beterjesztett javaslatot; de ennek ellenére akár a mai lapokban is azt olvashatjuk, hogy vannak olyan szakszervezetek, akik azzal állnak elő, hogy ha a benyújtott formában elfogadja a z Országgyűlés ezt a módosítást, akkor ők sztrájkolni fognak, vagy valamiféle felhívó kezdeményezést fognak elindítani. Tehát ezért gondoljuk azt, hogy lehet, hogy érdemes lenne ténylegesen biztosítékot adni minden ilyen érdekelt számára, hogy a későbbiekb en valóban egy háromoldalú megegyezés születhet arról, hogy milyen területeken kívánjuk ezeket az újfajta szabályokat bevezetni, ha már mindenáron 2011ig ezt a határidőt eltoljuk. Kérem az előterjesztőt, hogy ezt fontoljuk meg; sok későbbi vitát vagy konf liktust tudnánk ezzel megelőzni. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. CSIZMÁR GÁB OR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt heti általános vita hosszához, hevességéhez képest a módosító indítványok száma meglehetősen szerény, összesen kettő, a mi benyújtásra került. Én ezt úgy értékelem a kormány nevében, hogy a hosszú vita valószínűleg lehetőséget adott arra, hogy képviselőtársainkat, akik a vitában részt vettek, meggyőzzék a kormány érvei a törvényjavaslat helyességét illetően. Hiszen nem szül ettek módosító javaslatok. Az egyik módosító javaslatot támogattuk, a másikat nem támogattuk. Amit nem támogattunk, abban szólalt meg Borsos József képviselő úr, kiemelve három elemét ennek a módosító indítványnak. Szeretném megnyugtatni a képviselő urat é s a tisztelt Házat, hogy a munkakörök esetében teljesen világosan fogalmaz a törvényjavaslat, amelyik azt mondja a 2. §ában a nyugdíjtörvény 8/B. §át módosítva: “a korkedvezményre 2010. december 31éig, a 2006. december 31én hatályos rendelkezések szeri nti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak, 2010. december 31éig a 2006. december 31én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre,
