Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP):
274 ez a költségvetésben 18 milliárd forintot jelentett. 2005ben sor került méltányossági nyugdíjemelésre is ebben a jogkörben; a ténylegesen teljesített kifizetések összege 730 millió forint volt, a megállapítások esetében pedig majdnem 200 millió forint. És 2005ben tovább folytatódott annak a 13. havi nyugdíjnak a kifizetése, amelyet négyéves részletben terveztünk már eredetileg is, és ezen a címen már háromnegyed résznyi n yugdíj kifizetése történt 2005ben, ami közel 36 milliárd forinttal emelte meg az idevonatkozó kiadásokat. De hát nem szabad elhallgatni, hogy az Állami Számvevőszék a társadalombiztosítás rendszerében meglévő ellentmondásokra bizony felhívja a figyelmet. A szerkezeti és finanszírozási problémák mellett számos kérdés vár szabályozásra. Ezt erősíti meg például az a tény, ami ma is elhangzott már, hogy 2005ben az előrehozott öregségi nyugdíjban 18,3 százaléknyival többen, azaz 132 ezren részesültek az előző évi 112 ezerrel szemben. Ha ez a tendencia így folytatódik, ez egy óriási többletterhet jelent ismételten. Azért azt is szeretném még elmondani, hogy a 2005. évi társadalompolitikai prioritások közé tartozott még a gyermekeket nevelő családok támogatása, k öztük az otthonra vágyó fiatalok lakástámogatásának igazságosabbá tétele is. 2005ben családi támogatásokra összesen 326 milliárd forintot fizettünk ki, ami 6 százalékkal több az előző évinél. Azt is ki kell emelni, hogy 2005ben a családi pótlék inflációk övető módon alakult. Tudnunk kell, hogy a gyes és a gyed vonatkozásában a várakozások ellenére folytatódott az egyébként véleményem szerint kívánatos létszámátrendeződés, azaz a gyeden lévők száma nőtt, és a gyesen lévők száma csökkent. Ez magyarázza a gy es és a gyed ellentétes tendenciájú előirányzatteljesülését. Egy mondatban meg kéne említenem, hogy a szaktárca fejezeténél szereplő családi támogatások, az egyéb szociális ellátások és költségtérítések pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzése kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy a támogatások folyósítása és elszámolása abszolút szabályszerűen történt. Az új lakások építéséhez, vásárlásához, lakások bővítéséhez igénybe vehető és 2005. február 1jétől felemelt összegű lakásépítési kedvezményre fordított kiadás 39 milliárd forint volt, ami a 2004. évihez képest 16 százalékos növekedés. Ez is elhangzott, de nem árt ismételnünk: a kedvezmény összege egy gyermek esetében 800 ezer forintról 900 ezerre, két gyermeknél 2 millióról 2 millió 400 ezerre, és három gyermekn él 3 millió 200 ezerről 3 millió 800 ezer forintra növekedett. Azonban az újonnan kialakított lakbértámogatás rendszere bizony nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, jelentősen elmaradt a teljesítés a tervezett kiadásoktól, ezért fontosnak érezzük a sz abályokat úgy alakítani, hogy az hatékonyabb támogatást jelentsen a bérlakásban élő rászorultak számára. A helyi önkormányzatokat tekintve az utóbbi években a munkanélküliellátásra vonatkozó szabályok változásával nőtt a rendszeres szociális segély jelent ősége, az előző évhez képest 2005ben 13,5 ezerrel több, azaz összesen 160 ezer fő részesült rendszeres szociális segélyben; számukra az év folyamán 31 milliárd, majdnem 32 milliárd forintot folyósítottunk. Ezzel párhuzamosan egyes hagyományos jövedelempót ló segélyezési formáknál a segélyezettek számának évek óta tapasztalható csökkenése 2005ben is megfigyelhető. Mindemellett felfutóban vannak azok a segélyezési formák, amelyek bevezetésére az utóbbi években került sor. Például 2005ben majdnem 20 ezer fő részesült normatív ápolási díjban, és ez a szám 15 százalékkal több az előző évihez képest. A normatív lakásfenntartási támogatásban 2005ben 138 ezren voltak, összesen 8,7 milliárd forint összegben. Az alapellátás megerősítését szolgáló, 2004ben újonnan bevezetett normatív támogatásoknak - például a támogatószolgálat vagy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - 2005re már érzékelhető hatása volt, mert csaknem 26 ezer főnek házi segítségnyújtásban, míg 5200 fő számára a jelzőrendszeres házi segítségnyújt ás keretében nyújtottak biztonságot.
