Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PAPP JÓZSEF, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2461 Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Papp Józsefnek, az önkormányzati bizottság előadójának. PAPP JÓZSEF , az önkormányzati é s területfejlesztési bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! Az önkormányzati bizottság mint a végrehajtók vagy a legtöbb esetben a legtöbb szabály végrehajtójaként foglalkozott a törvénymódosítással. Nálunk is fe lmerült az a kérdés, hogy erényee vagy hátránya ennek a törvényjavaslatnak az, hogy olyan területeket szabályoz, aminek a legutóbbi szabályozása alig fél évvel ezelőtt volt. Azt mondhatjuk, hogy mivel a legutóbbi módosításkor megfogalmazott, nagyon jelent ős változások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, viszont finomhangolásokra szükség van, így úgy gondolom, hogy ezek korai felismerése inkább erénye a javaslatnak, mint amit számon kellene kérni rajta. Érdekes is volt egyébként ebből a szempontból az önkormányzati bizottságban megszólaló ellenzéki képviselőtársaim véleménye, álláspontja, akik sok esetben nem a változtatás miértjére kérdeztek rá, vagy nem a változtatás okával nem értettek egyet, hanem inkább a változtatás mértékét kevesellték. Különöse n a munkajövedelmek és segély arányával, illetve a természetbeni juttatásokkal kapcsolatban merült ez fel. Mik is a főbb céljai az előttünk álló törvényjavaslat módosításainak? Amit az előbb is említettem példaként, az egyik legfontosabb cél, hogy ne lehes sen alacsonyabb, ne lehessen kevesebb a munkával megszerzett jövedelem, mint amit segélyből el lehet érni egyegy család esetében. Ez minimálisan két célt próbál elérni. Egyrészt ezzel az eszközzel is munkára kíván ösztönözni, másrészt azt gondolom - és ez t önkormányzati segélyezési tapasztalat mondatja velem , nagyon fontos a társadalom igazságérzete szempontjából. Fölvetődött persze a kérdés, hogy egy ilyen mértékű korlátozás a segélyek esetében a leghátrányosabb helyzetűeknél nem okoze jelentős szociál is feszültséget, de a törvényjavaslat erre is gondol, hiszen célzott közmunkaprogrammal ezt a problémát kezelni lehet. Természetesen ahhoz, hogy a munkajövedelmek és a segély összehasonlítható legyen, ennek a feltétele, hogy megfelelő adatokkal és megfelel ő információkkal kell rendelkezni, hogy a több csatornán megszerezhető segélyekből mit és hogyan kap meg egyegy család. Ennek az összehangolásával is foglalkozik a törvényjavaslat. Fontos elem a potenciális jogosult beemelése, hiszen ha egy családban vala ki elveszti a jogosultságát, akkor egy már egyébként együttműködésre kötelezett és vizsgált másik családtag lép a helyébe, ez növeli a család biztonságát. A segélyezési gyakorlat nagyon rávilágított annak a szükségességére, hogy természetben is lehessen a segély egy részét juttatni, hiszen nagyon nehéz pontosan célozni a segélyezés során, viszont még ha ez sikerül is, a juttatott segély még mindig nem biztos, hogy jól kerül a családban felhasználásra. Itt egyrészt a gyermek érdeke, másrészt a társadalmi iga zságérzet az, ami indokolja a természetbeni juttatás életbe léptetését. Mindezek miatt az önkormányzati bizottság többsége a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint 1010- perces időkeretben. Megadom a szót Korózs Lajosnak, az MSZP vezérszónokának. KORÓZS LAJOS , az MSZP képviselőcsoportja részéről:
