Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FILLÓ PÁL, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
2456 egyik legutóbbi módosítás végérvényesen bezárta a kaput a polgári kormány három lábon álló családtámogatási rendszere előtt. A benyújtott javaslat legfontosabb és legproblematikusabb pontjai: az előterjesztő annak ismeretében módosítja ismét a közgyógyellátás eljárási szabá lyaira vonatkozó rendelkezéseket, hogy azokat legutóbb tavaly decemberben módosították úgy, hogy a jogosultak gyógyszerkeretét havi szinten szabályozták. Ez 12 ezer forint volt, és most 6 ezer forintra csökkentik, úgy, hogy azt a háziorvos írhatja fel, ann ak erejéig a háziorvos rendelhet gyógyszert, de a további 6 ezer forintot csak szakorvosi rendelvényre és külön engedéllyel kaphatja meg a rászorult. Ennek bevezetését 2007. január 1jével tervezik; még azt a fáradságot sem vették, hogy a közgyógyellátás k eretösszegének csökkentéséről rendelkező, és most a parlament előtt lévő egészségbiztosítási jogszabály hatályba léptető időpontjával egyeztették volna, ugyanis az utóbbi 2006. december 29én lép hatályba. A rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül a z úgynevezett családi segélyezés eljárási szabályai és keretjellege annyira pongyolára sikeredett tavaly decemberben, hogy a törvény 32. §a és a 37/A. § kiegészítésre szorul. A jogszabályba olyan evidenciákat is be kellett építeni, amelyeknek a nemzetközi és a hazai jogszabályirodalomban egyértelműnek kellene lennie. Ilyen: rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A tavaly decemberi módosítást követően idén július 1jétől a támogatásra szoruló családokat fogyasztá si egységként határozták meg, és a tényleges jövedelmüket egészítette ki ez a családi segélyezés. A törvényalkotó már akkor figyelmen kívül hagyta, hogy adott esetben ezek a családok munkatevékenység nélkül, a gyermekek számától függően akár százezer forin t nagyságrendű szociális jövedelemre is szert tehetnek. Most a törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy ez a rászorultsági segély a mindenkori legkisebb munkabér nettó összegénél több nem lehet. Erősíti továbbá a segélyezett együttműködési kötelezettségét az önkormányzattal, illetve a munkaügyi szervezetekkel. A családi pótlék emelését természetesen támogattuk, a felsorolt pontokban viszont komoly vitáink vannak, ezért a törvényjavaslatot a FideszMagyar Polgári Szövetség és a KDNP nem tudta általános vitára támogatni. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A foglalkoztatási bizottság részéről megadom a szót Filló Pálnak, a bizottság előadójának. FILLÓ PÁL , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót. I gen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság a hétfői ülésén tárgyalt a törvényjavaslatról. A bizottság többsége a javaslatot - 10 szavazattal, 9 tartózkodás mellett - általános vitára alkalmasnak találta. A vitában felmerült több olyan elem, amelyről szeretném a tisztelt Házat tájékoztatni. A támogató szavazatokat a képviselők döntően azzal indokolták, hogy a törvényjavaslat a családi pótlékot az infláció mértékével növeli, így azon kevés szolgáltatások eg yike, amely a reálértékét - reményeink szerint - meg fogja tudni tartani. Szintén támogattuk azt a javaslatot, hogy a segély ne lehessen több, mint a munkáért kapott minimális bér. (19.30) Fontos eleme a javaslatnak az is, hogy mindemellett, hogy ez beveze tésre kerül, azok, akik eddig ennél magasabb összegű szociális támogatást kaptak, célzott közmunkaprogram keretében egészíthetik ki a jövőben a jövedelmeiket. Szintén fontos az, ami az állampolgárok számára sokszor visszatetszést keltett, hogy együttműködé si kötelezettséget ír elő a törvény a tekintetben, hogyha a segélyezettnek fölajánlja, a közhasznú, közcélú munka fölajánlásra kerül, akkor ezt el kell hogy fogadja, részt kell hogy vegyen ebben a programban. Sokan kritizáltak bennünket azért, hogy az embe rek szívesebben, vagy részben vannak olyan családok, ahol az emberek szívesebben ülnek otthon, és nem mennek el dolgozni. Úgy
