Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2450 Vissza lehet keresni ezeket az ország jelentéseket. Kétségtelen, hogy közeledve a csatlakozási időponthoz, az akkori kormány, még Matolcsy miniszter úr kénytelen volt aláírni egy megállapodást arra vonatkozóan, hogy létrejöjjenek az ágazati párbeszédfórumok - egy PHAREprogramról van szó , am elynek az aláírásán kívül az égvilágon semmi nem történt az ügyben, hanem 2002től az új kormány vette a kezébe, s vitte el egészen a program végéig és a megállapodásig. Nem volna baj, ha erre is pontosan emlékezne. Képviselő asszony felvetette, hogy miért az előző parlamenti ciklus utolsó ülésnapján tárgyalta először a két törvényt a törvényhozás, és hogy ez választási kampány volt. Nem, képviselő asszony, nagyon egyszerű: az Alkotmánybíróság kötelezte a törvényhozást arra, hogy szabályozza az Országos Érd ekegyeztető Tanács tevékenységét, és a kormány ennek a kötelességének tett eleget. Sajnálom, hogy akkor nem ment végig a törvényjavaslat. Azért is hoztuk be most minél előbb, hogy az alkotmánybírósági döntésnek is meg tudjon felelni a tisztelt Ház. Borsos képviselő úr az ágazati párbeszéd bizottságok tekintetében némi kételyeket fogalmazott meg. Szeretném jelezni, hogy teljesen EUkonform az a törvényjavaslat, amit ide letettünk. Az érintettekkel való megállapodáson nyugszik, semmiféle olyan aggály nem foga lmazható meg, hogy ez ne lenne az Európai Unió szabályozásával teljesen megegyező megoldás. Ami a cím második felét illeti: javaslom, nézze meg pontosan, hogy a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szól a törvényjavaslat, és nem is állítottuk mi magunk se, hogy a középszintű párbeszéd teljességét lefedi a törvény, pusztán a kollektívszerződéskötés néhány szabályát érinti annak érdekében, hogy használható legyen. Kételyeket fogalmazott meg az ágazati kollektív szerződés kiterjesztésével kapcsol atosan is. Azt tanácsolom, hogy a munka törvénykönyvét is nézze meg e tekintetben. Nem önkényesen és bármikor terjesztheti ki az ezért felelős miniszter az ágazati kollektív megállapodásokat, hanem meghatározott szempontok szerint. Szívünk szerint természe tesen sokkal többet kiterjesztenénk a teljes ágazatra, de természetesen meg kell felelni a törvényi feltételeknek. Ehhez jó lehetőséget rejt magában az ágazati párbeszéd bizottságok legitim léte, lehetővé teszi, hogy a ma négy ágazatra kiterjesztett kollek tív szerződés - ami a villamosenergiaiparban, a sütőiparban, az idegenforgalomban és legutóbb az építőiparban jött létre - mellett ezek a megállapodások szaporodjanak, és a munkavállalók többségét Magyarországon is kollektív szerződések védjék a munkavisz onyuk és béreik tekintetében. (19.00) Bernáth Ildikó képviselő asszony hiányolta, hogy hiányzik a közszféra az ágazati párbeszéd bizottságok szabályozásánál. Valóban így van, hiányzik; bár szeretném hozzátenni, hogy a közszférában lé teznek a szektorális érdekegyeztető fórumok, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, létezik a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa, a Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa, az Önkormányzati Köztisztviselők Érdekegyeztető Tanácsa, léteznek az ágazati érdekegyeztető fórumok, tehát nincs a közszféra érdekegyeztető fórumrendszer nélkül. Az igaz, hogy ilyen típusú ágazati párbeszéd bizottságok nem jöttek létre, mert a munkáltatóijoggyakorló lehet az ön értelmezése szerint az önkormányzat - pél dául az önkormányzati intézményrendszerben , de a magyar törvények szerint az intézményvezető a munkáltatóijoggyakorló, és ma nem létezik a munkáltatói oldalon a közszférában olyan szerveződés, ami a tárgyalóasztal egyik oldalán ülhetne. A munkavállalói oldal szervezett, ez így van, a szakszervezetek mint tárgyaló partnerek rendelkezésre állnak, de a munkáltatói oldalon nem állnak rendelkezésre a munkáltatóijoggyakorló szerveződések, ezért nem jött létre. Egyébként közösen dolgozunk az érintettekkel, hog y egy, ebbe a szabályrendszerbe illeszkedő megoldást ki tudjunk alakítani. Tehát nem a törvény hibája ez, hanem a magyar törvényi szabályozás adottsága, hogy ezt most nem tudjuk megtenni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel szere tném megköszönni, hogy a vitát figyelemmel kísérte Szabó Endre elnök úr, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke és Panykó Antal úr, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói
