Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2444 embernek adnak ma munkát, mert nem tisztázott, hogy ki gyakorolja ott a munkáltatói jogokat. Nekem azért vannak erről elképzeléseim, hogy ki gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ugyanis ha azt nézzük, hogy vannak állami tulajdonú intézmények, ott nagyon egyszerű, hogy ott az állam gyakorolja nyilvánvalóan, illetve a kormány által megnevezet t személy gyakorolhatja a munkáltatói jogokat. Gondolok itt például a Magyar Állami Operaházra. Az önkormányzati tulajdonban lévő intézményeknél nyilvánvalóan az önkormányzat gyakorolhatja a munkáltatói jogokat. (Csizmár Gábor nemet int.) Tudom, az államti tkár úr azért ingatja a fejét, mert az intézményvezető az, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja (Csizmár Gábor bólint.) , de azért nekem erről az a véleményem, hogy akinek a tulajdonáról szól a történet, aki fizet - azt szokták m ondani , az muzsikáltat. Akkor ugyan miért nem lehet ezt az ágazatot is ebbe a szabályozásba bevonni? Erre is van egy elképzelésem: feltehetően azért nem, mert nagyon sok mostanában a konfliktus a közszférában, gondolok itt például az elmaradt ügyeleti dí jakra, ami az egészségügyben okoz nagyon komoly problémákat, vagy gondolok azokra a kereseteket érintő elmaradt intézkedésekre, mint amelyeket az előbb már megemlítettem. (18.30) Ha a Magyar Államvasutakra, amely szintén a magyar állam tulajdona, csak éppe n részvénytársasági formában működik és a versenyszféra része, ezek a szabályok vonatkoznak, akkor a másik oldalon miért nem? A közszférában dolgozók érdekképviselete ilyen formában miért nem fontos a szociálisan érzékeny kormánynak, miközben állandóan fel róják a jobboldalnak, hogy ezzel nem kívánnak vagy nem akartak foglalkozni? Ugyanakkor önök sem tesznek itt ebben az ügyben az égadta világon semmit. Tudom, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban ott vannak, hiszen a szakszervezetek egyeztető fóruma is képviselteti magát, de azért ez nem ugyanaz. Lokálisan, helyben lehet, hogy megállapodásokat tudnak kötni, nade nyilvánvalóan amikor helyben, kis területen, kisebb intézményekben születnek valamilyen megállapodások, azért az nem ugyanaz, mintha, mondjuk, a z egészségügyi dolgozók mint szakszervezet, amely az egészségügyi ágazatot képviseli, erre képes lehetne, mert ezek a szabályok rájuk most nem vonatkoznak. Ezek azok a legfontosabb kifogásaink és észrevételeink, amelyeket a benyújtott törvényjavaslatokkal kapcsolatban el kívántam mondani. Még egyszer megismétlem, nemcsak önöknek fontos az, hogy akár a munkaadók, akár a munkavállalók érdekei képviselete törvényi szabályozást nyerjen. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, az SZDSZ vezérszónokának; őt majd Vas János követi, az MDFből. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az országos szociál is párbeszéd legfőbb fóruma az Országos Érdekegyeztető Tanács. Egyes hatásköreit eddig is törvények, például a munka törvénykönyve rendezték. Szervezetéről, összetételéről, illetve hatáskörei összefoglalásáról azonban eddig még nem készült törvény; ami elő ttünk fekszik, ezt pótolja. Elfogadása esetén a javaslat törvényi szinten szabályozza majd a fórum összetételeinek és működésének alapvető kérdéseit, a tripartizmus, illetékesség, a főbb jogosítványok, részvételi szabályok és a kormány kötelezettségeit ért hetjük ez alatt. A részvétel szabályozásával összefüggésben a törvényjavaslat definiálja, mit tekintünk országos munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek. Tartalmazza ezen túlmenően a munka törvénykönyve a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénynek, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvénynek az Országos
